Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)
VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL
Kovás Gábor, Kun Ábrahám, Kun Pál személyében ugyan kiváló tudású emberek álltak ott, de a „lét és nemlét" Damokles-kardja mindig ott lebegett az iskola és az egyház más intézményei felett. Az egyre súlyosabb elnyomás miatt mind az egyházvezetés, mind az iskola szorosabbra fűzte kapcsolatait, s bár Palóczy is börtönben volt, az egyházi másodfőgondnoki tisztet Soltész Nagy Lajos töltötte be, az iskola állta a harcot, sőt az idők változásában, 1859-ben az avasi templomban tartott egyházkerületi közgyűlésen, amelyen már ott volt a kiszabadult Palóczy László is, igen erélyesen tiltakozott az egyház az említett iskolatörvény ellen, azt sohasem vezették be, így a sárospataki iskolával együtt nyilvánossági jog nélküli dolgoztak, várván a jobb időt, ami meghozza az ősöktől biztosított szabadságot, az iskola autonómiáját. Ebben az évben szervezte át Lévay az iskolai önképzőkört „Kazinczy Önképzőkörré" Kazinczy születése centenáriumán, de egyben tiltakozásul is minden elnyomás ellen. Az alapszabályban benne foglaltatik az is, hogy a szokásos tanévi munka mellett (szavalás, tanulmányok, értekezések írása) évenként az irodalom és a közélet nagy alakjainak emlékére nyilvános díszülést is tartanak. Az érdeklődők nagy száma miatt nem az iskolában, hanem az avasi templomban. Országos Kazinczy-ünnepségek kezdete is volt ez. Míg fiatalkorában a versírás tanulásában a francia Béranger kicsiszolt dalformáit vette át, tartalmában versei a hazaszeretetet és a nép iránti szeretetet fejezik ki, a Burns és Schiller születésének 100. évfordulóján figyelme inkább az angol költészeti hagyományokhoz fordul, Longfellow melankolikus rezignációja, Burns-fordításai és ezek nyomán írt dalai inkább az érzések egyszerű kifejezéseivel mutatnak rokonságot, s ebben a kifejezés még Petőfi népies stílusánál is egyszerűbb, közvetlenebb. 1856-ban jelent meg második kötete, amely három részből áll: 1. Szív és kedély, 2. Vándorképek, 3. Emlékezet könyve. Az első ciklusban a magában élő férfi múzsájának tett fogadalma szól, s ez benső, lelki elkötelezettség a külvilág minden jelenségével szemben. Az Álom és való, Csalódás című versek pedig mintha egy, a szerelem érzésétől is megriadó finom lélek belső vívódásait fejezik ki. A Késő ábránd, Szeretet, Boldog harmat, Búcsúzó szerelem, Nem kérdem én, Fenn van a nap, Miért is szeretlek? Ha tudnád, Képzelet, Búcsúzom stb. versek mintha nem is egy valóságos lényhez fűznék a költőt, hanem csupán egy ábrándhoz, vágyhoz, amelyről lekésett, s amely már maga is csak egy emlék. De ez az emlék melegítő. Úgymond: Méla pásztortűz vagyok, mely Csendes őszi tájon ég, Mikor már az éjszakára Csillagot sem ád az ég. Pásztortűznél pásztorember Megmelegszik úgy ahogy,