Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

hogy rebellió van." A vita augusztus 3-án folytatódott, amikor Madarász László és Perczel Mór interpelláltak a kultuszminiszterhez, hogy történt-e valamilyen intézkedés a zágrábi püspökkel és a karlócai metropolitával kapcsolatban. („Horvátországban létezhetnek-e egyének, kik Magyarországból húzott jövedelemmel táplálják a pártütést?" - fogalmazott Madarász.) Eötvös kitérő' választ adott, sőt megütközést keltve a képviselőkben - óvatosan védelmébe is vette Haulikot, mondván, hogy az a magyar érdekeket igyekszik védeni Zágrábban. Egyszer-egyszer általános elképedést is kiváltott: „Azt tudom, hogy amióta a zágrábi püspök dioecesisében megjelent, a katolikus papság sokkal jobban ragaszkodik Magyarországhoz, mint előbb. Bizonyossá tehetem a Házat, hogy példának okáért Muraközben a katolikus papság jól járt el." Madarász viszontválaszában kifejtette, hogy a zágrábi püspök politikai nézetei közismertek, s a hírlapok nem egyszer megírták már, miszerint Haulik pénzeli Jellacicot, továbbá az interpelláció nem a Muraköz békés vagy háborús viszonyaira vonatkozott, hanem arra, hogy tett-e Eötvös lépéseket annak megakadályozására, hogy a Magyarországhoz tartozó területek jövedelméből a haza elleni fegyveres lázadás

t le

hessen finanszírozni. Perczel Mór kifejtette, hogy semmiképpen nem akarja a törvényhozó és végrehajtó hatalmat összekeverni, de méltán várták el a képviselők, hogy a kultuszminiszter tegye, „mit Magyarországnak bátorságosítása igényel." Nem várta, hogy Eötvös radikális nézeteket valljon a szekularizáció érzékeny problémájához is kapcsolódó ügyben, viszont egyenesen úgy vélte, hogy „a zágrábi püspökkel való szövetkezés semmiképp nem függ össze azon elvekkel, és megtagadása volna a minisztérium részéről azon elveknek, melyekből a minisztérium keletkezett." Palóczy hasonló véleményének adott hangot, s javasolta, hogy Eötvös „tüstént tiltsa meg a magyarországi görög egyháznak, hogy tőle [ti. Rajacictól] semmi rendelést el ne fogadjon." A Ház többsége a szavazáskor elégedettnek bizonyult Eötvös válaszával.

26 A többségi döntés mögött azonban nem annyira az ügy tartalmi, mint inkább politikai megfontolásai állottak. (A dolog pikantériája, hogy néhány hónap múlva az Országos Honvédelmi Bizottmány mégis végrehajtotta a Palóczyék által követelt - s az országgyűlés által ekkor leszavazott - indítványt: október 14-én hazaárulónak minősítette Haulik György zágrábi püspököt, magyarországi birtokait zár alá 26 Az idézeteket ld.: Közlöny, 1848. 57. sz. (augusztus 5.) 267. p.