Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)
egész járást Miskolc városa kivételével, az egri járást is egészen a földbirtokra kivetendő' ideiglenes adó mennyisége arányában kimunkálván ezen két járásokra is a fizetés mennyiségét kimutató táblás előterjesztést is bemutatván, ezen már beadott munkálat szerint Mindszent és Miskolcot kivéve lészen a miskolci járásbúi beszedendő öszveg e pénzben 10592 ft 5 xr az egri járásbúi 13317 ft 53 2/8 xr a szentpéteri járásbúi 10293 ft 30 xr a szenderi járásbúi 12415 ft 42 7/8 xr vagyis a négy járásokbúi 46619 ft 11 1 / 8 xr Miután a beadott öszveírásokból botránkozással kelletett tapasztalni a bizottmánynak azt, hogy az egész megyének kiterjedésére nézve köztudomás szerint egyharmad részét tevő egri járásra a beadott öszszeírások szerint csak 1000 forinttal háramol kevesebb adó, mint a megyének legkisebb szendrei járására. Miután a benyújtott, s megtekintett öszveírásokbúl azt kelletett tapasztalnunk, hogy egynémelyikében a legfőbb birtokosnak földbirtoka az öszveírásbúl egészen kimaradt, máutt néhány helységek határai botrányos külömbséggel írattak be, az egész egri járásban pedig, Kandó Ferenc alszolgabíró kivételével, a beadott öszveírásokra nézve a hitelesség hiányzik, azért, mivel az azt öszveírni kelletett szolgabíráink neveiket az öszveírásóknak alája sem írván, a beadott öszveírásokbúl a bizottmány teljes bizonysággal azt sem tudhatja, hogy azon helységek szolgabíró által írattak é öszve. Miután tehát az ilyetén botrányos hanyagságot érdeme szerint nemcsak megróvni áll kötelességében a megyei bizottmánynak, sőt öntekintélye megrontása nélkül a bizottmány ily botrányos hibákkal telt öszveírási alapon a kivetett adót meg nem fektethetvén, az egri járásbeli öszveírás visszaadásával, az illető öszveíró szolgabíráknak meghagyatik, hogy a beadott öszveírásokat önköltségükön 6 napok lefolyása alatt úgy igazítsák, s hiteles alakban úgy készítsék el, hogy annak meg nem történése esetében a megyei bizottmány kénszerítve leend tulajdon költségükre öszveírókat kirendelni, ezen munkálat folytatása közben a tegnapi napon költ határozat által megállapított, a rendesen kivetett adónak folytonos beszedésével foglalkozván. (1849. április 17.) 516. Midőn a nemzeti gyűlés folyó év április 14-én Magyarország önállását, függetlenségét kimondta, folyó hó 19-én pedig kibocsátá a
