Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

tisztviselők időnkint netalán elmulasztott kötelességeik teljesítésére komolyabban is emlékeztethessenek. A rendelet 3. pontjára vonatkozólag illető szolgabíró és esküdt uraknak annak szigorú teljesítése meghagyatik. Végre az utolsó pontot illetőleg ezen rendelet fő- és alispán uraknak oly meghagyással adatik ki, hogy annak tartalmát amennyiben e jelen körülmények engedik, teljesíteni igyekezzenek. (1849. február 23.) 116. A miskolci széktartó mészárosok annak előadásával, hogy a hadjáratokkal jelenleg túlterhelt vidékeinken a marha ára rendkívül felemelkedvén, miután a folyamodók a közönség szükségét képesek nem valának a marhahúsnak ára felsőmagyarországi teljhatalmú kormánybiztos Szemere Bertalan úr által a katonaságnak helyben szállásolásáig 14 krajcárra emeltetett, miután ennek távoztával a hús ára elébbi árszabályra megy vissza, azonban a marha ára annyira növekedett, hogy marha még ezen áron sem kapható, azt kérik, hogy mennyiben önkáruk nélkül a közönséget hússal ellátni ezen az áron nem képesek, tétessék közhírré, hogy egyesek bárhonnan marhákat behozván, általok a megállapítandó azon jutalom nélkül ki fog méretni; ellen esetben a szabad mérést kihirdetni és megengedtetni kérik. Miután a Miskolc városában de vidékén is jelenleg nagy számú katonaság létezik, de a háborús körülményeknél fogva nem is remélhető, hogy Miskolc és vidéke katonaság nélkül maradandana és ennél fogva kormányilag 14 krajcárra emelt székhús ára beszállíthatását e jelen körülmények közt egykönnyen nem várattathatván, azon ár pedig a mostani árában felemelkedett marhák nagyobb ára mellett is Miskolc és vidéke elegendőnek találtatván, a korábbi rendelkezés szüksége ez úttal fel nem forog. (1849. február 23.) 120. A miskolci széktartó mészárosok annak előadásával, hogy e háborús körülmények nyomán folytonosan általutazó és bent fekvő katonaság által felemésztett nagymennyiségű hús a marha árát anynyira felcsigázta, hogy minden kettőzött igyekezetek mellett sem lesznek képesek a közönségnek eleget tehetni, valamint a borjúhúsnak 12 krajcárra szabályozott ára tetemes káruk nélkül mérniök lehetetlen lévén, azt kérik, hogy vagy a marhahúsra nézve a szabad mérés engedtessék meg, vagy pedig annak ára feljebb emeltessék. (1849. március 17.)