Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

KOZÁK IMRE Előszó

ELŐSZÓ A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága (MAB) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár második közös kiadványát tartja kezében az olvasó. Az első (amelynek kiadásában a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára is szerepet vállalt) „Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról" címmel a Magyar Tudomány Napja 1997 tiszteletére rendezett november 4-i emlékülésre jelent meg. Egy területi bizottság számára kissé merésznek tűnő címet az indokolta, hogy az 1825. november 3-i országgyűlésen a „Magyar Tudós Társaság" megalapításához jelentős pénzügyi felajánlást tevő Széchenyi István, Vay Ábrahám, Andrássy György és Károlyi György közül, akiket az utókor az „akadémia négy első alapítója" címmel tisztelt meg, Vay Ábrahám Borsod vármegye, Andrássy György pedig Gömör vármegye követe volt. A Magyar Tudomány Napja 1998 alkalmából megjelenő jelen kötet azokra az előadásokra támaszkodik, amelyeket a szerzők 1998. május 12-én a MAB székházban „A szabadságharc Felső-Magyarországon" emlékülés keretében tartottak. A MAB és a Levéltár együttműködése nem tekint vissza hosszú múltra. Tulajdonképpen 1996-tól datálható, amikor a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendezett „Miskolci Évszázadok" című, tizenhárom részből álló tudományos konferencia sorozatnak a MAB adott otthont és az előkészítő bizottságban a MAB alelnöke is résztvett. A konferencia sorozat szellemi atyja és fő szervezője a Levéltár igazgatója volt, úgy is mint a MAB Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottsága Történelemtudományi Munkabizottságának titkára (a Munkabizottság elnöke: Stipta István). Ugyanő, Dobrossy István szerkesztette a konferencia sorozat előadásait tartalmazó és 1997ben Miskolc Város Ünnepe alkalmából megjelent „Miskolc a millecentenárium évében TU." kiadványt. A kötet és az ugyanakkor megjelent Dobrossy István: Miskolc írásban és képben IV. kötet bemutatója a MAB székházban volt.