Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

mind azért, mivel fegyvert tartatnak még kezeik között, mind azért, mivel botrányt okoznak, kettős büntetést érdemelnek, s ilyenek ellenében a törvényszék a legkeményebb eljárást foganatosítani nem mulasztandja el. (1849. február 22.) 104. A megyei pénztárnak a rendkívüli kiadások folytán már huzamosabb idő óta kimerült állapotban léte a törvényszéki ülnökök napi díjazását több hónapoktól fogva hátráltatja. Bár nem akarja hinni a törvényszék, hogy tagjainak megjelenését ezen körülmény akadályozná, azoknak a közügyek iránti részvétéről sokkal inkább meg van győződve, mind emellett a méltányosság szempontjából elhatározandónak vélte, hogy jelen körülmények között, melyek minden egyes polgár idejét és erejét kétszeresen veszik igénybe, a törvényszéken megjelenő tagok rendesen és ha csak a pénztár kimerültsége egészen lehetetlenné nem teszi, pontosan díj áztassanak. Miről is az igazolandó napidíjak kifizetése végett Dominkovics Lajos házi pénztárnok értesíttetni rendeltetett. (1849. február 22.) 106. Felsőmagyarországi teljhatalmú kormánybiztos Szemere Bertalan úr folyó év és hó 16-án Miskolcon költ rendeletében felelet terhe alatt meghagyja 2. Meghagyja, hogy az adót a törvény értelmében kivetvén folyvást szedessük be, egyenesen és egyedül erő ne használtassék, hogy a nép az adózás szüksége és kötelességérül világosítassék fel az 1848. évi törvény a teherbeli egyenlőségrűl megmagyaráztatván. 3. A szolgabírók és esküdtek két hetenkint minden helységben megjelenni, a nép panaszát végezni, a kiosztatlan kormányi hirdetményeket hirdetni, az ország és nemzet ügyét magyarázni tartoznak. Ugyanakkor beszedendő minden fegyver és ellenséges hirdetmény. 4. A népgyűléseknek egész ünnepélyeli tartása meghagyatik még pedig úgy, hogy a fő- és alispán urak a megyét magok között felosztván, több hivatalnok, biztosok és lakosoknak magokhoz vételével azt helységenkint járják be és a népet a rendeletekben meghagyott, a Közlönyben tíz nappal később közzétett) rendelete volt. Hermann-Pelyach, 1991. 377. p. Vö. 106. sz. 3. pont.