Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

mint ház- (és) földbirtokosok, capitalisták, okleveleiket illető, nekiek ajánlott szavazati jogot visszautasítják".

29 A helytartótanács november 4-i válaszában egy kivételével helybenhagyta a választmány érveit, ez az egy pedig a mérnöki képesítésről szóló magyarázat volt. A kormányszék tágabban értelmezte a törvényt. Ennek az egykori selmeci akadémia története szempontjából is jelentősége lehet, ezért álláspontja megérdemli a szó szerinti idézést: [...] a mérnökök iránt kifejtett azon nézet azonban, hogy ezek közül csak az egyetemeken nyert oklevéllel ellátottak lehetnek választó képesek, ezen kir. kormányszék által el nem fogadtathatik, mivel a' mérnöki értelmiség gyakorlására nézve azon különbség, hogy az oklevél egyetem vagy más, erre jogosított intézet, például műegyetem (politechnikum) által lőne kiadva, döntő befolyással nem lehet, ennél fogva tehát meghagyatik a' központi választmánynak, miszerint a' mérnöki képességgel bíró bányászati tiszteket a

1 felsőbbség kiadott választási rendszabályok 2-dik §-a d) pontja értelmében a' választók lajstromába jegyeztesse föl — az illetőket erről értesítse.

30 A központi választmány november 10-én föl is szólította a folyamodókat, hogy kik „mérnöki képességgel bírnak", oklevelükkel jelentkezzenek.

31 A választmány e szűkkeblűsége a jelöltek közötti versengésre utal, mint ahogyan arra vall az is, hogy titkos szavazást kívánt elrendelni, ezt azonban a helytartótanács nem engedélyezte.

32 A november 27-i választás, amelyen még három jelölt: Mátyás József, Szuppán Zsiga és Schindler József indult, verekedés miatt félbeszakadt. Másnap Szuppán párthívei, akik közé a bányatisztek is tartozhattak, óvás mellett visszaléptek. Schindlerékről nem esett többé szó; 239 szavazattal Mátyás József főjegyző, 1848-i és 1861-i honatya lett ismét a képviselő

33

. 29 Uo. 85 650. ™ Uo. 85 650. 31 Uo. 89 166. 32 Uo. 90 811. 33 Uo. 94 515. Az 1865-i választásról, különösen a bányatisztek szavazati jogáról részletesen írtam Választók és választások a bányavidékeken (1848-1872) c. tanulmányomban (Publ. Jur. et Pol. Miskolc. Tom Ill/b. Fase. 9. [1988] 278-280.); utánközlésben: Alkotmány történeti tanulmányok 1:58-60. [1991]).