Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

ftnyi biztos jövedelmet bírnak", ez azonban nem minősül saját földbirtokból vagy tőkéből származónak. Érdekes, hogy „a törvények betűszerénti értelmében mint mérnökök vagy akadémiai művészek sem tekintendők", pedig „ők az itthelyi es. kir. bányász- és erdészeti akadémián nem csak bányászatra és erdészetre, de a mérnökségi tudományból is négy évi tanfolyam után vizsgákat letévén s úgynevezett absolutóriumot nyervén, csak ennek alapján hivatalba juthatnak". Azt is hangoztatta, hogy „az itthelyi bányászati és erdészeti tisztség mint egy minden tekintetben tiszteletre igényt tartó testület a követválasztási jogból ki nem zárhatik, mivel a képviselő és városi tisztikar választására csupán fizetése után az 1847/8-ik évi XXIII. tc. 6. § d) pontja szerint feljogosítva van". A helytartótanács március 16-i válasza: „amennyiben hasonló hivatalnokok az 1848-ik évi országgyűlésre történt választások alkalmával választóképeseknek ismertettek el, s ellenük akkoron felszólamlások nem tétettek, azoknak a mostani választásoknak képességük ellen sem fordul elő észrevétel".

16 A központi választmány már március 21-én elvileg kimondta, hogy „a kamarai hajdúk, ha elegendő vagyonnal bírnak, és az 1848. évben véghez vitt követválasztásban résztvettek, a választásról most se zárassanak ki". Másnap tárgyalta meg a választmány a helytartótanácsi választ, s miután időközben Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. június 13-i keltű 3422. sz. rendeletét is föllelték, kimondta: „a hivatalnokok áltáljában biztos fizetésük után is választási képességet megnyerhetik". A határozat teljes szövegében: Miután a' csak tegnap előtt megtalált belügyi ministerialis rendelet szerint, melly az 1848-ki június 13-án 3412. (helyesen:3422.) sz. a. az akkorán fennállott középponti bizottmányank kiadatott, minden álladalmi tiszt, 100 pftnyi évi díj[j]al bír, a' követválasztók sorábaq iktatni rendeltetett. Miután ezen rendelet, illetőleg az akkori középponti bizottmány által tett kérdésre ózott végzés, csak 1848-ki évben június 19-én véghezvitt követválasztás után, azaz június 26-án leérkezett, tehát az akkori választásnál a' törvény tágasabb értelembeni használata lehetetleni [lehetetlenné!] vált, és hinnünk lehet, hogy ha ezen rendelet a' választás napja előtt leérkezett volna, az akkori középponti bizott16 Uo. 15 434.