Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

Ruszoly József VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTÁSOK HÁROM ALSÓ-MAGYARORSZÁGI BÁNYAVÁROSBAN 1848-1872 1. A rendi társadalmi viszonyokat megszüntető, az új, polgári intézményeket bevezető 1848. áprilisi törvényeink között is kiemelkedőjelentősége volt az 1848. évi V. tc.-nek, amely — a szabályait Erdélyre kiterjesztő 1848. évi kolozsvári II. tc.-kel együtt — az országgyűlés alsótábláján a rendi- képviselet helyébe a népképviseletet vezette be. Ámbár megalkotói kötve lévén koruk társadalmi és politikai feltételeihez, a rendi intézmények némely elemét, így mindenekelőtt a nemesek (és városi polgárok) régi jogát meghagyták, távol állott tőlük, hogy a lebontott rendi válaszfalak helyébe újakat emeljenek. Ellentmondott volna ez a polgári jogegyenlőség eszméjének. A választójog cenzusait úgy fogalmazták meg, hogy általuk a paraszti és polgári rétegek lényegileg azonos értékű vagyon vagy jövedelem alapján jussanak szóhoz. Kivételt a régi jogon voksolókon túl csupán az értelmiségiekkel (honoráciorokkal) tettek, akiknek a törvényben fölsorolt elemei pusztán végzettségük és foglalkozásuk alapján szóhoz jutottak. A rendiségből éppen csak kilépő társadalom minden csoportjára a sebtében, egyetlen választásra megfogalmazott törvénycikk így sem lehetett egyforma figyelemmel. Már a választók összeírásánál fölszínre kerültek az ebből eredő nehézségek (pl. a gazdái hatalom alatt állás megítélése vagy 100 ezüst forint biztos évi jövedelem kérdése stb.), melyek megoldását nem segítette, hogy a választásokat előkészítő és lebonyolító helyi — megyei, szabadkerületi, városi — szervek egyik vagy másik csoport, a megyékben éppen a politikai hatalmát ezúton is védelmezni igyekvő magyar liberális nemesség érdekében a törvény betűin lovagolva szűken értelmezték a vitatott rendelkezéseiket, s ha egy ügyben felsőbb szinten dönteni jogosult belügyminiszter másként rendelkezett is, intézkedései a túlságosan szoros határidőkre tekintettel már többnyire később érkezvén, csupán a jövőre szolgálhattak iránymutatásul. A törvények hiányait sem ő, sem a verifikációt gyakorló képviselőtábla nem pótolhatta. S e törvények, megszakításokkal bár, 1875-ig maradtak hatályban, s ahogy távolodtak megal-