Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

területek felosztásakor arra is ügyeltek, hogy a korábban egységes Magyarország melléktartományait szintén a birodalmi központ alá rendeljék. Ezzel magyarázható, hogy Erdélyt és Horvátországot a szűkebb értelemben vett Magyarországtól elkülönítve szervezték meg. Az 1849. november 18-án kiadott pátens a Bánságot és Bácskát is elszakította Magyarországtól és „Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" néven külön tartománynak nyilvánította. A szabályozás következetes volt viszont abban, hogy a járási és törvényszéki fórumok csak első fokú ügyekben járhattak el. Az 1849. november 3-i pátens a korábbi magyar igazságügyi szervezettől független, fórumrendszerében valamint hatáskörében és eljárásában attól gyökeresen eltérő bírósági rendszert honosított meg. Első fokon három bíróság ítélkezhetett. Ezek egyike volt a járásbíróság, amelynek a rendelet két típusát különítette el. Az egyik változat a „népességi és helybeli" viszonyokra tekintettel alakított járási bíróság volt, amely 500 pengő forintnál kisebb értékű jogvitákkal, bérleti szerződésekkel, birtokháborítással, szolgálati viszonnyal összefüggő, korábban a vásári bíróságok által intézett ügyekkel, egyszerűbb megítélésű csődügyekkel és kisebb jelentőségű büntető esetekkel foglalkozott. Az első osztályú járásbíróság a „nagyobb tévtettek fölötti büntető hatóságot" gyakorolta, amelyek területi illetékessége több járásra terjedt ki; bíráit is ezek területéről delegálták. Az ítélőtanács legalább három tagból állt. Az elsőfokú bíróság harmadik fóruma a megyei bíróság volt. Ezek területe több járásbíróságot fogott át, elnökből és „arányos számú" bírói testületből álltak. Székhelyeik általában egybeestek a korábbi vármegyei sedriák központjaival. Polgári jellegű ügyekben három, büntető ügyekben öttagú tanácsban ítélkeztek. E fórumhoz tartoztak a nagyobb perértékű polgári perek, közöttük olyanok is (pl. végrendelet érvényessége, hamis eskü, gyermektartás), amelyeket korábban egyházi bíróságok intéztek. Az egyszerű eljárással nem intézhető csődügyek is a megyei bírósághoz tartoztak, amelyek egyben kereskedelmi törvényszékek is voltak. Nagyobb súlyú büntetőügyek első fokú fóruma is a megyei törvényszék volt. Másodfokon a megyei törvényszékek jártak el mindkét típusú járásbíróság által hozott ítélet megfellebbezése esetén. Az újonnan szervezett kerületi főtörvényszékek a megyei törvényszékek és a Pesten felállított váltó és kereskedelmi törvényszék másodfokú fórumai lettek. A főtörvényszékek az országunkon belüli legmagasabb