Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

DOBROSSY ISTVÁN Az emigrációs irodalom Felső-Magyarország harcairól (1849. február-július)

Görgey téli hadjáratát, amely a győri kelepcéből való kimeneküléstől Kassa elfoglalásán át Miskolcra vonulásáig, 1848. december 26tól 1849. február 21-ig tartott, egy hasonlóan jól végiggondolt nyári hadjárata követte. A győri, majd a váci győzelmes utóharc után ekkor Losoncról jött a Sajó völgyén leereszkedve Miskolcra, s a görömbölyi, majd zsolcai csata után Tokaj-Debrecen-Nagyvár adAr ad nyomvonalon vezetett útja Világosig. Vácról július 15-től 22-re ért Miskolcra. Az események leírása minden bizonnyal több időt kívánt 1850-ben Görgeytől, mint ahogy azt a valóságban és lóháton 1849-ben megtette. Doleschall Gábor Miskolc főorvosa, a tábornok barátja írja, hogy Görgey egyike volt azon keveseknek, kik a forradalom lejtőjén is gondolkoztak. S valóban: írásai arról győznek meg, hogy Görgey döntései előtt mások számára láthatatlanul hosszasan meditáló, a következményeket is mérnöki pontossággal kiszámító hadvezér volt. A szabadságharchoz éppúgy hozzátartoztak a futárok, küldöncnek öltözött és álcázott hírvivők, mint a közkatonák, vagy a tábornokok. A kémek és bizalmas ügynökök nemcsak a forradalom, a szabadságharc hasznot hozói és haszonélvezői voltak, hanem az emigráció szerves velejárói is. Kossuth, Görgey, Klapka, Szemere de mások is említést tesznek arról, hogy üzeneteket, küldeményeket hogyan közvetítettek, továbbítottak egymás között. Nevüket azonban ők sem említik. Ezért tarthatjuk különlegesnek, amikor hivatásos kém jelentet meg az emigrációban memoárt. Ilyen volt Racidula magyar kémnő, aki Beck bárónő név alatt jelentette meg 1850-ben szintén Londonban, majd Lipcsében a visszaemlékezéseit. Annyi bizonyos, hogy Kossuth közvetlen közelében volt a helye, s feladata volt úgy közlekedni, hogy Görgey mozgásáról a legfrissebb információkkal szolgálhasson. írásai nem hagynak kétséget afelől, hogy nemcsak Miskolcon, hanem Kassán, sőt a branyiszkói hegyek között is megfordult. Rendszeresen találkozott a szabadságharc azon katonai vezetőivel, akik Görgey tábornok közelében voltak. De azokról a haderőkről és személyekről, tábornokokról, akik Erdélyben, a Délvidéken, vagy a Dunántúlon harcoltak semmilyen ismeretekkel nem rendelkezik. Érdekes összevetni Görgey leírását az eseményekről, s ugyanezt olvasni egy kémnő jelentéseiben. Racidula Világos előtt már elhagyta az országot, Hamburgon keresztül jutott Londonba, s onnan Törökországba kívánt hajózni Kossuthoz. Ebben a londoni emigráció vezetője, Pulszky Ferenc és a pénzhiány akadályozta meg. Halálában várható bíróság elé állítása döntő szerepet ját-