Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)

1.13.1. A legfőbb katonai kitüntetésekről

6 Pest, 1848. augusztus 22. A képviselőház augusztus 22-i ülésén folytatták a magyar hadseregről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ezen a legnagyobb vita a tisztikar magyar nyelvtudásával kapcsolatban bontakozott ki (az osztályok központi bizottmánya javaslatában még nem szerepelt, de Teleki László és mások indítványa nyomán bekerült 7. §-ról egy mondatáról van szó, mely a szolgálatban álló tiszteken kívül a jövőben a magyarul nem tudók alkalmazását megtiltja), melyhez Palóczy is részletesen hozzászólt. Állást foglalt továbbá a szolgálat alóli mentességeket tárgyazó 11. §. vitájában is.

7 Palóczy alábbi észrevétele bizonyára már a 8. §. tárgyalás alá vételekor is megfogalmazódott benne (mely a törvényjavaslat szövege szerint arról szólt, hogy a magukat az ellenség előtt vitézségükkel kitüntető katonák és tisztjeik „érdemök szerint fognak a magyar állam által jutalmaztatni"), de gondolatait csak a 9. §. ismertetése után tette közzé, mely a hadsereg kinevezési rendjévelfoglalkozott. („A magyar hadseregnél a törzstisztek a hadügyminiszter ellenjegyzése mellett, az alsóbbak pedig az illetők előterjesztésére közvetlenül a hadügyminiszter által neveztetnek ki. ") Palóczy nem elsősorban a tárgyhoz szólt hozzá, hanem Mészáros Lázár miniszter figyelmét az új magyar hadsereg kitüntetési rendjére igyekezett felhívni: Semmi észrevételem nincs, mert ezáltal fog megörökíttetni a nemzetiség

8 a hadseregnél, hanem egy kérésem volna a hadügyminiszter ürhoz. Én semmiféle csecsebecséknek, rendeknek, címereknek barátja nem vagyok, de van egy rend, mely nevezetes a katonaságra nézve, és ez Mária Terézia rendének keresztje.

9 Ez egy fő jutalma szokott 6 Közlöny, 1848. 76. sz. (augusztus 24.) 381. p. 7 PLBI. 83-87. p. Elemzésüket ld. e kötetben lévő tanulmányunkban. 8 Nemzetiség = (értsd:) nemzet. 9 Az ún. Katonai Mária Terézia-rendet (vagy lovagrendet) az 1757-es kolini ütközet emlékére alapította az uralkodónő, szabályzatát 1758-ban hagyta jóvá. (1848-ig