Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

ben egy oly institúciót felállítani, minek végét és bukását második gyermekségében okvetlenül megérné?" Pázmándy Palóczy és Madarász cáfolata mellett mondanivalójának lényegét egy szónoki kérdésben foglalta össze: „Mi a cél előttünk? A közös iskola. S miként érjük azt el előbb? Erre feleletet várok Madarász úrtól. Úgy-e, ha kényszerítő eszközökhöz nyúlunk, és felzavarjuk ezáltal a népek féltékeny vallásos érzelmeit, vagy úgy, ha permisszíve járunk el, és azt mondjuk a népnek: az állodalom felállít ugyan egy közös iskolát minden községben, de emellett ha tetszik valamely hitfelekezetnek, saját erejével ő maga is állíthat." Javaslatának ellenzői ugyanakkor joggal vetették fel, hogy ebben a konstrukcióban (vagyis a külön felekezeti iskola változatlan fenntartása mellett) az egyházak működése nyomán a közös iskolák lehetetlen helyzetbe kerülnének. Ha üdvös az elv, kötelező jelleggel be kell vezetni - vallották Palóczyék. Madarász kissé indulatosan, de egyértelműen reagált Pázmándy szavaira, összefoglalva a vita tulajdonképpeni tétjét: „Vagy legyenek önök hívek eddigi végzésükhöz és mondják ki, hogy a népnevelés semmi összeköttetésben nincs a vallással, vagy pedig mondják ki, hogy a népnevelést a vallástól nem tudják megkülönböztetni." Folyamatos zajjal vegyülő beszédének élét az egyház ellen irányozta: „Kérdem, van-e Magyarország nyugalma ellen a nép kebelében a legkisebb sérelem, hanem igenis veszélyeztetve van a hazának jövendője a papok által, kiknek hatalmát nem tudtuk mindeddig megsemmisíteni." A szavazás a Ház emelkedett légkörében lehetetlenné vált, ezért másnapra kellett halasztani. Augusztus 10-én végül rövid ügyrendi vita után név szerinti szavazásra került sor, melyben (70 távollévő mellett) megfordultak a 8-i szavazás erőviszonyai és 231:84 arányban megszavazták Pázmándy módosítását, egyúttal megbuktatták Palóczyék korábban sikerre vitt szövegét a közös iskolákról.

60 A népiskolai törvény tárgyalásában ezután új, elvi jelentőségű vitára nem került sor, a törvény szakaszonkénti tárgyalása

61 után augusztus 12-én nagy többséggel lezárták a tárgyban a végső szavazást. A felsőház augusztus 25-i ülésén azonban a „csend és béke helyreállításáig" (való60 Közlöny, 1848. 64. sz. (augusztus 12.) 314-315. p. 61 Ekkor egy ízben, a 16. §. kapcsán Palóczy is szót kért, és a tanítók más szolgálatvállalásának tilalmát kívánta kimondatni, sikertelenül. Ld. PLBI. 77-78. p.