Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI NÉPOKTATÁS

1915. május 2-án az elnök tudtul adja az iskolaszéknek, „hogy a tanulók részérói eddig nem tapasztalt gyér iskolába járás mutatkozik, mely nagy részben a mostani háborús viszonyoknak tulajdonítható. Az I. osztályt kivéve, alig van egy pár gyermek az osztályokba, s miután ez ellen a kedvezó'tlen viszonyok miatt nem lehet semmit sem tenni, javasolja, hogy az évzáró vizsgálatok korábban tartassanak meg." A vizsgákat május 4-tól 7-ig mind megtartották. 1916 augusztusában Dienes Barnabás tanítót katonai szolgálatra hívják be. Helyettesítéséről 1916. szeptember 3án gondoskodnak, amikor is Jankovich Johannát megválasztjak. 0 azonban helyet nem foglalja el. Erre Sélley Mariannát hívják meg, ,,ki az állást el is foglalta". 1919. február 2-án ,,nagy lakás mizériá"-ról értesülünk az iskolaszéki jegyzőkönyvből. „Tekintettel arra, hogy a tanítók a faluban megfelelő' lakást nem kaphatnak, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az iskolát fenntartó politikai község érvényt szerezzen ama 1914-ben hozott képviseló'testületi határozatának, mely szerint az eladott házhelyek értékéből tanítói lakásokat fog építeni. Paczelt Ferenc a lakáshiány miatt, kénytelen 1 szobából álló lakásban meghúzódni, Lukács Margit tanítónő nem különben, Dienes Barnabás pedig teljességgel nem jut lakáshoz. Ezért az iskolaszék megkeresi a politikai községet, hogy az ügy megoldása érdekében tegyen lépéseket." Amíg a javadalmi lakások felépültek, a tanítókat a faluban sikerült megfelelő lakáshoz juttatni. 7. A háború után 1920. július 3-ra újra felállítják a „nyári gyermekmenhelyet" és vezetésével Lukács Margitot bízzák meg. 1920. augusztus 8-án arról olvasunk, hogy Szveticska Ilona tanítónő a gyöngyösi kórházban meghalt. Helyére 1920. szeptember 8-án Kóczián Annát választják meg.