Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

római katolikus népiskola buzgóbb, a néppel többet törődő lelkületű tanítónó'i közül kerülnek ki. Ez a vallásos egyesület - 1941-ben - csatlakozott a „Kalász Leányegyletek" budapes­ti központjához. A leánylelkek nemesítésén és katolikus szellemben való nevelésén - mint leányegyleti vezető' — külö­nösen sokat fáradozott Berényi Anna tanítónő, akit 1942 ka­rácsonyán választottak meg az adácsi római katolikus nép­iskolához. Az új lelkészlak építése Ez idő tájt már sejteni lehetett, hogy a népek közötti el­lentét hamarosan egy újabb világháborúban fog kirobbanni. Adács papja a válságos idők ellenére mégis nekifogott nagy terve keresztülvitelének: az új plébániaépület építésének. A régi - legalább 200 éves alkotás - minden javítás és toldozás ellenére -, annyira rozoga már, hogy az Allamépítészeti Hi­vatal, a szemügyre vétel után, kimondva annak lakhatatlan­ságát, elrendelte az épület 30 napon belüli lebontását. Újat kell építeni tehát, de miből és hogyan? A nagy feladat azon­ban nem találta készületlenül a plébánost, mert már előzőleg a kegyúrnőkhöz fordult támogatásért. Hosszú hónapokba telő megbeszélések után Nádossy Gergelyné, született Ha­raszthy Katalin 15 kat. hold lucernást, Gróf Batthyány Tivadarné örökösei pedig 40 kat. hold szántót ajánlanak fel erre a célra, úgyis mint a reájuk eső kegyúri terhek örökös megváltását. A templomnak már meglévő 7 és fél kat. hold földjével együtt ekképpen 62 és fél hold príma földje lett, melyet mint „egyházvédnökségi alapot" tartottak számon. Ezen birtokon kívül az adácsi róm. kat. egyháznak van még egy másik birtoka is, melyhez ugyancsak a kegyurak egyikének adományából jutott. Haraszthy Mária kegyúrnő ugyanis - 1932-ben - a reá eső kegyúri terhet 16.800 pengő­vel megváltotta. A megváltási összegből a plébános azonnal 25 kat. hold szántóföldet vásárolt Mezőtárkány község hatá-

Next

/
Thumbnails
Contents