Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

a legnagyobb megértést adja abba, hogy a község keleti végén lévő, a házakkal szomszédos földjeit házhelyek céljára felparcellázzák. Az egyháziak segítő készségének a plébános a következő szavakban ad kifejezést: „Elismerem, hogy házhelyekre égető szükség van a községben és nekünk vezetőknek minden esetre kötelességünk alkalmat adni, hogy a'szegénység házhelyekhez és így házhoz jusson, annyival is inkább, hisz az új földbirtokreform is elsősorban azt célozza, hogy a szegény emberek házhelyhez jussanak. Éppen ezért a templomfóld felparcellázása ellen elvileg kifogása nincs."

39 Az elkövetkező évek folyamán egyre-másra épülnek az új házak a templom elosztott birtokán, és a falu keleti végén kialakul: az Újtelep. 1925-re a templom kártalanítása is megvalósul, mert a Földrendező Bizottság 25%-os többlettel, 7 hold 831 négyszögöl kiterjedésű szántóföldet juttat az egyháznak a Gróf Batthyány Tivadarné tulajdonát képező „váltság-földből". (A régi darab 6 hold 25 négyszögöl volt.)

40 A két világháború közötti időben Sikorszky József plébános ittléte alatt csak egyszer volt bérmálás templomunkban, mégpedig 1924. szeptember 10én, amidőn Kriston Endre egri segédpüspök 649 fiút és 730 leányt, összesen 1379 gyermeket részesített a Szentlélek kegyelmeiben. A 17 éve itt működő plébános 1925 őszén búcsút mondott híveinek és Szihalomra távozott. Az ezután következő, majdnem félesztendős interregnum alatt Tóth István lelkész adminisztrálta plébániánkat, míg 1926 márciusában 39 Az iskolaszék, 1920. augusztus 8-i jegyzőkönyvéből. Pléb. Lt. Adács. 40 Az iskolaszék 1925. ápr. 26-i jegyzőkönyvéből. Pléb. Lt. Adács. A templom földje „Róm. kat. egyházi javadalom" néven szerepel a 2186. számú birtokívben. Helyrajzi száma: 333/4. Kataszteri tiszta jövedelme: 111.28 arany korona. Területe: 7 hold, 831 négyszögöl.