Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

Ugyanennek 1911. évi febr. 28-án kelt, Koronára átszámított megfelelője a következőképpen alakul: 1. Lakás, mellékhelyiségek, 444 öl udvar és 417 öl kert 200.00 K 2. 20 kat. hold 987 négyszögöl szántóföld; 1208 négyszögöl rét, (az ingatlanokra eső összes adók és egyéb közterhek leütése után) 800.00 K 3. Párbérváltságból (Adács községtől) 1600.00 K 4. 3 öl tűzifa 72.00 K 5. Egyéb deputátumok váltsága címén (Adács községtől) 30.10 K 6. Szántóföld munkaváltsága 51.20 K 7. Misealapítvány kamatából (Egri Ájt. Alap. pénztárából) 4.50 K 8. Stólajövedelem (a róm. kat. hívektől) 280.00 K 9. Tanítói törzsfizetés (Adács községtől) 126.00 K 10. I. korpótlék (fele) (Adács községtől) 100.00 K 11. I. és II. korpótlék (államsegély: 31110. sz.) 300.00 K 12. Szűcs Gy.-féle alapítvány kamata (Egri Alapítv. Pénzt.) 11.82 K Összesen: 3575.62 K Fentiekből az 1. számú: „be nem számítható járandóság". Fentiekből a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. kántori járandóság. Fentiekből 9., 10., 11., 12. tanítói járandóság. A Heves vármegyei közigazgatási bizottság 1911. márc. 31-i ülésén az adácsi I. sz. kántortanítói alapjavadalmát 2975 Kor. 62 fill.-ben állapította meg.

36 A magyar népoktatási törvények által előírt és megkívánt testület: az Iskolaszék már az 1870-es években megalakul itt is. Minthogy akkoriban még nem volt egyházközségi 36 Berényi Lajos kántortanító részére, 1911. február 28-án kiállított javadalmi jegyzólcönyv. Uo. mint eló'zó'.