Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

bár leíró formában mondja el a tényeket, kétoldalú szerzó'dés hatályával bír. A jegyzőkönyv végén Fischer István egri érsek 1813. január 19-én kelt észrevételeit olvashatjuk. Ebból, mint legfontosabbat kiemelem azon rendelkezését, amelyben meghagyja, hogy „az uraság és a község összefogásával emeljenek új iskolaépületet az elavult, régi helyébe." Filó Mátyás plébános az érseki utasítást végre is hajtotta, mert 1820—25 között új, szilárd anyagokból épült egy tantermes kántortanítói lakással kapcsolatos róm. kat. népiskolát emelt, - az említett kétoldali összefogás megszervezésével.

28 Míg itt az iskolaépítésén fáradoznak, azalatt Szagula József vámosgyörki plébános templomot épít híveinek. A templomépítés idején a györkiek az adácsi templomban tettek eleget vasár- és ünnepnapi misehallgatási kötelezettségüknek. (A györki plébános elismeréssel emlékezik meg arról, hogy az atkáriak is segítettek a nagy mű megvalósításában.) A megnagyobbított és renovált györki templom felszentelésére 1826. november l-jén, a templom búcsúnapján került sor, amikor „a szentbeszédet Bekény János adácsi káplán mondotta, aki a szemináriumba van disponálva a filozófusok praefektusának. De egy hónap múlva ide visszakívánkozott adminisztrátornak, hogy majd az öregebb plébánosnak, Filó Mátyásnak utóda legyen." Szagula plébános a vendégszónok alkalmi beszédét is leírta, „mert érdemes példának és a híveket nagyon építette."

29 Az időközben esperessé kinevezett Filó Mátyás adácsi plébánost itt érte az isteni Pásztor mennybe hívó szava, 1828. március 13-án, 80 éves korában. Sírja ismeretlen. Utána Kaszab Benedek (1828-1829), majd Báró Kerekes Frigyes (1829-1830) következett itt a plébánosi székben. Az utánuk következő' Szabó Ignác már hosszabb idó't,,24 évek* 28 Uo. 37. számú érseki rendelkezés. 29 Liber Protocolláris, 49. lap. Vámosgyörki Pléb. Levéltár.