Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

mal ajándékozza meg az adácsi híveket. Ez a mai szentély. Az 1746-ban, Barkóczy egri püspök idejében lefolyt Canonica Visitatio még toronynélkülinek tudja. Később egy fatornyocskát kap az oromzatára, mellette pedig haranglábon függnek a harangok. A szóban forgó egyházlátogatási jegyzőkönyv három oltárát említi; ezek közül a főoltár Szent Jakab apostol, a két mellékoltár közül az egyik a Boldogságos Szűz Mária, a másik Nepomuki Szent János tiszteletére épült. A templom felszerelése: 1 szentségtartó, 1 áldoztató kehely, 3 miséző' kehely, 3 zászló, 6 miseruha (casula) és 2 harang. A buzgóbb hívek a Szűz Mária Társulatának voltak tagjai és már akkor régi szokás volt, hogy a szomszédos 5 községbe, a templom búcsúnapján processio (körmenet) indult. (Ezek a községek: Árokszállás, Györk, Halász, Atkár és Visznek.) A templomépítést követő évtized a berendezés elkészítésével telik el. Többször gyűjtenek erre a célra, melyhez 1747. december 4-én a püspöki engedélyt is megkapják, ez utóbbi évben kőkeresztet állítanak fel a templom elé.

24 Az 1777., 1782. és az 1787. évi esperesi jelentések ismételten megemlítik, hogy a templom kicsi és szűk, a hívek számához viszonyítva. Végre 1787 után hozzáfognak megnagyobbításához. A nagy vállalkozás megvalósításában segítségükre van a község akkori földesura: Gróf Batthyány József bíboros, esztergomi érsek. Az O támogatásával a már meglévő' szentély elé tágas, szép hajót és tornyos homlokzatot építtetnek. Égető 24 Canonica Visitatio, 1810. Plébániai Levéltár, Adács. Egri Áll. L. Érs. Egyh. L. arch. vet. 1725., 1777., 1782., 1787. Heves megye műemlékei. 471. lap. Ez utóbbiban ezt olvassuk: „Feltehetó'en középkori szentély megtartásával." Adácson nem volt semmiféle középkori templom. Ami volt, az a fentiekből nyilvánvaló, hogy Visznek felé, Kenyérvárott volt. Az új helyre költözés után paticsafalból vert szükség kápolnát építettek. Ha a mai szentély már akkor is meg lett volna, akkor nem építenek szükségtemplomot. Az is tény, hogy a hajó és a tornyos homlokzat 1787 után épült. Ha a szentély középkori, akkor Koháry István gróf mit építtetett? A gyűjtési engedély, és a kőkereszt állítás adatai: Esztergom, Primási Levéltár, A. E. V. no. 2101. Heves megye műemlékei 472. oldal.