Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

Az ősi templom és mai utódja A falu őslakosságától örökölt hagyomány szerint - melyről már Pesthy Frigyes is megemlékezik 1864. június 8-án kelt adatgyűjtésében - Adács községe „. . . a török időkben és még azelőtt is, nem a mostan levő helyen, hanem Visznek község keleti részén volt épülve . . ."

18 Majd a kuruc—labanc háborúk során - Kar ácsonddal együtt - lakatlanná vált. Az elnéptelenedés „a brutális Rabutin császári tábornok vasvesszőjétől való félelem" miatt következett be, aki amerre csak elvonult kegyetlenül pusztította a vidéket „azon való dühében, hogy közeledtére a lakosság rendszerint elköltözött, s minden élelmet magával vitt."

19 A szatmári békekötés (1711) után a megmaradt lakosság visszatért ugyan, de most már nem a régi kőtemplom mellé, hanem a mostani faluhelyre.

20 A régi faluhelyen levő templomról Telekessy István egri püspök már említett 1699. évi összeírásában találjuk az első adatot: „Adách habet lapideum Templum, Catholicorum". (Magyarul: Adácsnak kőtemploma van, a katolikusok kezében.)

21 Ez a templom még 1731-ben is fennáll, mert az akkori Cassa Parochorum ezt írja róla: „Ecclésia ad distantiam 3 quadratum a Pago stat, quae tecta est ex Scandulis, tabulate tarnen caret." (A templom 3 mérföldnyire áll a falutól, zsindellyel van fedve, mennyezete azonban már nincs meg.)

22 Az elhagyott, középkori templom lassan az enyészeté. Minden bizonnyal ennek köveiből épült a mai templom szentélye. 18 Országos Széchenyi Könyvtár, Fol. Hung. 1114. Pesthy F. 19. kötet: Adács község jelentése. Voit Pál: Heves megye műemlékei, I. kötet. Szerkeszti: Dercsényi Dezső: Magyarország műemléki topográfiája. VII. kötet. Akadémia, 1969. 470—75. oldal. 19 HÓMAN-SZEGFŰ: Magyar történet, Bpest, 1935. IV. köt. 272. lap. 20 Egri Áll. Levéltár, Érs. Egyh. L. archiv. vet. 934.; Heves megye műemlékei, 471. lap. 21 Lásd 9. jegyzetet. 22 01. Class. Parochorum, 1731. Heves m. műeml. 471. lap.