Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

mindig nagyon súlyos, gyors lefolyású tüdőgyulladásként jelentkezik és 2—3 nap alatt halálos kimenetelű."

13 Az orvostudomány akkor még tanácstalanul állott a járvánnyal szemben. Igyekeztek a fájdalmakat enyhíteni és elkülönítéssel, füstöléssel védekeztek a fertőzés ellen. A pestis nem kímélte a gyöngyösi ferences rendházat sem. Egy év alatt (1709-1710. októberig) 13 nap, 7 papnövendék, 5 segítő testvér, tehát 25 ferences adta életét felebarátaiért, a beteg lakosság gondozása közben. A 7 papnövendék között volt egy Adácsi Antal nevezetű, ki kassai születésű volt ugyan, de szülei feltétlenül Adácsról kerülhettek Kassára. Az akkori szokás szerint, Kassán azért nevezték őket Adácsiaknak, mert innen kerültek oda. A török kivonulása után biztosan visszatértek ősi fészkükbe, s Mihály nevű fiuk (ez a keresztneve, Antal pedig a szerzetesneve), 19 éves korában a közeli, gyöngyösi ferences kolostorba kérte felvételét. Egyébként, ha Kassán laktak volna, ott jelentkezik, mert ott is volt ferences kolostor. Adácsi Antal az első adácsi ifjú, akiről tudjuk, hogy hallgatva az Úr hívó szavára, magára öltötte Szent Ferenc fiainak szerzetesi ruháját. Az oltárig nem jutott el ugyan, de nagyot tett így is, mert a pestises betegek ápolása közben életét áldozta felebarátaiért.

14 13 DR. MAGYAR IMRE és DR. PETRÁNYI GYULA: A belgyógyászat alapvonalai, Budapest, 1949. 885. lap 14 SOMOGYVÁRI HETÉNY: AZ 1709-10. évi pestisjárvány és a gyöngyösi ferencesek. A gyöngyösi Szent Rókus kápolna története című monográfiában: Nomina Fratrum Novitiorum. Kiadja a Ferences Hittudományi főiskola, Gyöngyös, 1946. Kapisztrán nyomda, Vác, 15. oldal. A pestisben elhunyt ferencesek neve a gyöngyösi, alsóvárosi templom melletti Szent Rókus kápolna falán márványtáblán van megörökítve.