Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

SZILÁNKOK

6. Adács népe új helyre költözik A török iga alól való felszabadulás után új földesúr tulajdonába kerül Adács és vidéke (Ez történt 1685-ben.) Az új birtokos Koháry István gróf államférfi és költő volt. (Élt: 1649-1731) O egy időben Fülek várának hós kapitánya, majd később országbíró volt. Tántoríthatatlan királyhűsége miatt a törökkel tartó Thököly Imre 3 éven át súlyos börtönben tartotta. Börtönében istenes énekeket szerzett, amelyeket későim ki is adott. Latinul is verselt; magyar verseinek egy része latin fordításban is megjelent. Buda visszafoglalásában is jelentős része volt. Kiterjedt birtokait a kurucok feldúlták, majd felosztották. Rendkívüli szenvedései jobbágyai atyjává tették. O alapította a kecskeméti és a debreceni katolikus gimnáziumokat.

22 A felszabadító háborúk során községünk lakossága tovább apadt. Akik 1693-ig megmaradtak, 13 jobbágy- és zsellérházban éltek. (Kb. 130 fő.) Ez a szám éveken át csak lassan emelkedik. 1701-ben a gyöngyösi polgárok - arra való hivatkozással, hogy „a török uralom alatt mindent ők fizettek a környező falvakért", - Halász, Hort, Györk, Adács és Visznek községeket elfoglalták. A község földesura, Koháry István gróf azonnal tiltakozott a vármegyénél.

23 A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatos hadmozdulatok egyik irányító központja Gyöngyös volt. A fejedelem többször időzött ebben a közeli városban. Ennélfogva kurucai és a velük szembenálló királyi seregek gyakran vonulnak erre. (Rákóczi egyik kiváló vezére, Bottyán János is éppen erre járt kurucaival, amikor a közeli tarnaörsi táborban elköltözött az élők sorából, 1709. szept. 27-én.) 22 KOMÁRIK: Koháry István élete, Kalocsa, 1891. Kat. Lexikon, III. kötet, 89. lap23 Megyei Levéltár, 170. M. 487-491.; Sebők: 202. lap