Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

Az adácsi egyház AZ ADÁCSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE Az ősi templom és plébánia Adács honfoglalás kori magyar szállásbirtok. Első telepesei magyarok voltak. Erre nevéből is következtethetünk. Nevét ugyanis egy Ádám nevű birtokosától kapta. A keresztnév helynévként való használata ősi magyar szokás, melyet népünk még a nomád korból hozott magával. Akkor ugyanis nem a hely volt a fontos, - mely úgyis mindig változott, - hanem a személy. De hogyan alakult az ÁDÁM név ADÁCCSÁ? Úgy, hogy őseink némely keresztnevet cs-képzővel becézték. Úgy lett az Ádámból ADÁCS, mint ahogy az Andrásból Andocs, az Ipolyból Ipacs, a Pálból Pócs és így tovább.

1 Az Árpádok korában helységünk az ún. „Telek-dűlőben", a mai községtől keletre, (4 km-re) a ma „Kenyérvárnak" nevezett tanya mellett állott. Adács létezésének első írásbeli bizonyítéka az az 1323. június 10-én kelt okmány, melyben a Csák Máté-féle pártütő mozgalmak leverése után, Róbert Károly király több hűtlen birtokos urat, közte e terület urát, a Csobánka-nemzetségből való Pált megfosztja javaitól, és ezeket a javakat Kompolthy Imre, siroki várnagynak adományozza.

2 Ez az évszám nem a község alapítási éve, mert „az okleveles említés nem azonos a falu keletkezésével, hiszen az már évtizedekkel előbb létezhetett valamilyen birtokrész, vagy települési szórvány formájában" írja Eperjessy Kálmán történetíró.

3 1 KÁLMÁN BÉLA: A nevek világa, Budapest, 1967. 64. 2 BOROVSZKYSAMUDR.: Heves vármegye, Budapest, 1909. 18. Sebők 3 EPERJESI KÁLMÁN: A magyar falu története, Budapest, 1966. 10., 96.