Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

fogva vigyázzon, hogy jezsuiták még csak a határszélekhez se közelítsenek, s ha közelítenek, félre kell verni a harangokat. Nem tartanám tehát kielégítőnek a szerkezetet, mert általános, hanem ide tenném a 3. pontban: „végre az 1773. év óta az országban és kapcsolt részekben tettleg eltörölt szerzetesek magántanítók nem lehetnek." [Altalános helyeslés.! A Palóczyt követő felszólalások tükrözték, hogy a képviselőház különböző politikai csoportjai egyaránt elégedetlenek voltak a jezsuitákkal, s a nemzetre veszélyesnek ítélték vallási köntösbe és az iskolai oktatásba burkolt politikai-hatalmi törekvéseiket. Szunyogh Rudolf elvben is fontosnak tartotta, hogy a Ház a kitiltott szerzetesrendek iránt még csak látszatszimpátiát se mutasson. Kubinyi Rudolf azzal kívánta kiegészíteni Palóczy indítványát, hogy a törvény ne csak az eltörölt, hanem eltörlendő szerzetesrendek tagjaira is vonatkozzon. A radikálisnak semmiképp nem nevezhető Trefort Ágoston kijelentette, hogy a szerzeteseknek ő sem barátja, és a fennálló „logikai összeköttetés" miatt nemcsak a jezsuitákat, hanem a kommunistákat is ki kellene tiltani az oktatásból, mint minden, az ifjúságra veszélyes ideológia hordozóit. A házelnök annak a véleményének adott hangot, hogy nehézséget okozhat, miszerint a jezsuiták ténylegesen eltörölve törvény által nincsenek. Palóczy erre újabb indítvánnyal reagált: Mondatott, hogy szerencsétlen indítványom szerint a jezsuitákat eltörölte a törvény, ez nem áll, mert ők sok törvénycikk által bevétetvén, szavazatot nyertek az országgyűlésen, de a pápa 1773-ban, július 21-i bullával,™ melyre Mária Terézia placetumát rátette, eltörölte de facto. Ezután több magyarországi gyűlések voltak, de törvény által nem elimináltattak, ám a közvélemény kimondotta, hogy tettleges eltöröltetésük helyesen történt. Miután tehát világos törvénnyel nincsenek eltörölve a jezsuiták, tegyük be őket most a törvénybe, hogy törvény által is örökre elimináltassanak az országból. Záborszky Alajos annak a kételyének adott hangot, hogy nem lehet a jezsuitákat, illetve a szellemiségüket hordozó katolikusokat nem lehet „nevükről vagy arcukról" felismerni, ezért minél erőteljesebb állami felügyelet kimondását indítványozta. Hozzá csatlakozott Ghyczy Kálmán, és korábban Kazinczy Gábor is, aki olyan formulát indítványozott, mely a magániskolák esetén csupán a szoros minisztériumi felügyelet szükségességét tartalmazta, illetve annak kötelezettségét, hogy a magán oktatást azonnal be kell jelenteni és engedélyeztetni a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. A többség azonban nem elégedett meg a szaktárca szigorú Az európai felvilágosult uralkodók egységes követelésére XIV. Kelemen pápa ezen a napon hirdette ki „Dominus ac rcdemptor noster" kezdetű bullájával. Ld. erről többek között: Gergely Jenő: A pápaság története. Bp., 1982. 260-261. p. stb.