Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Előszó: Kobold Tamás
Előszó Városunk és országunk polgárai előtt kevéssé ismert, ám kivételes karrier egy állomásának dokumentumait tartja kezében az olvasó. A karrier Palóczy László (1783-1861) nevéhez fűződik, akinek tisztségeit, hosszú közéleti pályafutása során vállalt funkcióit még felsorolni is nehéz lenne. Borsod vármegye főjegyzője, másodalispánja, négy rendi országgyűlésen szorgalmas és aktív követe, a reformellenzék vezérszónoka és szervezője, a korabeli közélet kedvelt és ismert személyisége, emellett a miskolci református egyházközség lelkiismeretes segédfőgondnoka, iskolakormányzója, fiatal korában költő és lapszerkesztő volt. Az említett „egy állomás" pedig időben rövid, de nemzetünk életében meghatározó jelentőségű időszak: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kora, melyben számos feladata ellenére Palóczy valóban nem töltött be vezető vagy irányító szerepet. Ennek többféle oka van, például az életkora, hiszen J 848-ban töltötte be 65. életévét (ez aktivitásán ugyan nem látszott meg, s ennek köszönhette egyik tisztségét, az országgyűlési kor elnökséget is). Látványosabb szerepvállalása inkább a reformkori politikai küzdelmekhez kötődik, továbbá az, hogy bár határozott természetű, de nem „forradalmár" alkat, a nemzetformáló törvényalkotás és végrehajtás precíz, aprólékos kidolgozását és megvalósítását tekintette fő feladatának stb. A jelen kötetben közölt dokumentumokból egy 1848-49 eszméi iránt elkötelezett, mégpedig megingás, hosszasabb mérlegelés nélkül valamennyi esetben később is jónak bizonyuló döntéseket hozó politikus portréja rajzolódik ki. Olyan személyiségé, aki egy pillanatra sem hiányzott a valamennyiünk által ismert „nagyok") mögötti vonalból, fontos szerepet vállalt azoknak a háttérmunkálataiból, akik nélkül a forradalom és szabadságharc eseményei talán nem így alakultak volna. Palóczy László országgyűlési felszólalásai, egyéb irományai egyben annak is dokumentumai, hogyan alakultak két igencsak mozgalmas esztendő hétköznapjai először a miskolci közéletben, a pesti majd a debreceni országgyűlésen, a bukás és a megtorlás nehéz pillanataiban. A kötetben kö-