Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

Nemzeti képviselők! Legyünk nagylelkűek, de a haza megmentésében, ha szükség, a legszigorúbb eszközökhöz is nyúljunk. Megmondották a régiek, a bátrakkal van az Isten, a félelmeseket és gyávákat nem segíti. Én oda szavazok: hozzunk egy törvényt, mely a hazát a lehető legnagyobb veszélyben is megtartsa, vegyék hasznát annak a miniszterek, ha szükség lesz, de azért, hogy éppen most nincs szükség, el ne mulasszuk meghozni. Szemere mellett szólalt fel ezután például Rónay Lajos képviselő is, azt javasolva, hogy várjon a törvényhozás, amíg nyílt lázadás vagy az addiginál jelentősebb kiterjedésű pártütés nem következik be, ami indokolttá tehetné egy ilyen törvény életbe léptetését. A Ház végül is a marciális törvény fontossága és sürgőssége mellett foglalt állást, utasította a kormányt a vonatkozó törvényjavaslat kidolgozására és benyújtására. Az igazságügyi minisztérium nyomban el is készítette és július 22-én a Házhoz beadta tervezetét. Az osztályok központi bizottmánya augusztus 4-re készítette el jelentését a tervezetről, a továbbiakban azonban 1848 folyamán a vésztörvényjavaslat már nem került elő. 1849-ben, a debreceni országgyűlésben azonban újra tárgyalás alá vették a kérdést, ld. erről 1.34. sz. dokumentumhoz írottakat, 133. oldal. 1.5. Haulik püspök és Rajacic érsek-metropolita tevékenységének korlátozásáról

31 Pest, 1848. augusztus 3. Az indítvány hátterében a szerbekkel kapcsolatban az áll, hogy a karlócai szerb gyűlés (odbor) május végén ténylegesen hatalmába vette DélMagyarország jelentős részt, elkergette a magyar kormánynak engedelmeskedőket és május 24-én nyíltan kirobbantották a szerb felkelést. Hrabovszky János királyi biztos június 12-én érvénytelenítette az odbor rendelkezéseit és megtámadta a szerbeket, azonban kénytelen volt visszavonulni.

7,2 István főherceg nádor éppen az alábbi felszólalást megelőző napon függesztette fel Rajacicot érseki tisztéből és a szerb egyház kormányzatával Platon Atanackovic bácsi megyéspüspököt bízta meg,™ ezen intézkedésnek azonban ekkor még nem lehetett hatása. 31 Közlöny, 1848. 57. sz. (augusztus 5.) 267. p. 32 Ld. erről pl.: Thim, 1935.; KLÖM XII. 313-314. p. stb. 33 Thim, 1935. 589-590. p.; KLÖM XII. 706-707. p.; Spiro, 1980. 130. p. A bécsi udvar politikájának változását találóan jellemzi, hogy Ferenc József 1848. december 15-én Rajaőicnak már pátriárkái