Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

június 3-án érvénytelennek nyilvánította a karlócai odbor határozatait, persze nem sok foganattal, hiszen a szerbek ekkor már nyíltan fellázadtak Magyarország ellen.

20 Szemere Bertalan azonban határozottan ellentmondott Palóczyéknak, kijelentve, hogy amíg a pártütés mibenlétéről és méreteiről nem állnak rendelkezésükre pontos adatok, addig nem is lehet elmarasztaló intézkedést foganatosítani. Hozzá csatlakozott Záborszky Alajos, aki arra is figyelmeztetett, hogy felborulhat az állami intézmények közötti munkamegosztás egyensúlya, ha előbb akarna a ház ítéletet mondani, utána pedig törvényt alkotni arról. Hasonló rendszert csak a francia forradalom működtetett — vélte —, melynek negatív gyümölcsei közismertek. Palóczy így reagált az ellenvéleményekre: Népképviselők! Az aldunai részeken lázadás, pártütés van, embervér omlik, gyújtogatások történnek, s oly tettek követtetnek el, melyekhez képest a kannibálok tettei szelídeknek tekintethetnek, és még most is szisztematice akarunk procedálni. Mi az, mit itt indítványom ellen hallottam, még az is, amit miniszter úr mondott, más szavakkal? Azt, hogy azon szerbek és rácok nagyon nem szisztematice tesznek, mert ölnek, gyújtogatnak és rabolnak. De mi azért mindezt nem tekintve, csak azt akarjuk, hogy minden szisztematice menjen, levelek jönnek a hatóságoktól stb., és mi azt mondjuk: majd ha baj nem lesz, akkor rendelkezünk, hanem most, hogy baj van, ne tegyünk semmit, hadd menjen a dolog, ahogy mehet. Ha mi azt várjuk, urak, hogy a Szent Gellért hegyéről rohanjanak reánk az ellenség golyóbisai, s a Rákos mezején üssék fel ellenséges táborukat a rácok, és nem teszünk semmi készületeket, félő, hogy majd késő lesz. Népképviselők! Ott állunk, csak ne titkoljuk a dolgot, hogy reánk illenek Curtiusnak a macedónok szájába adott ama szavai: „Lenta remedia, et segnes medicos, non exposcunt tempóra nostra."

21 Ha hatályos és erős akar lenni a nyelv, akkor okosság kell hozzá. És szeretném tudni, mi az, hogy nincs konstatírozva semmi? Azt kérdem képviselő Záborszky barátomtól: itt van-e, jelen van-e a hongyűlésen a zágrábi püspök? Feleljen meg erre a kérdésemre, hisz, azt tartom, a zágrábi püspök is meg volt híva rendesen. Miért nem jön el? Hát nem tudjuk-e ebből, hogy kivel tart? Miért nem tetszik neki velünk együtt tanácskozni? -" Thim, 1935. 328-329. p.; Spiro, 1980. 130. p. 21 „Sürgős ügyeim miatt nem veszem be a lassan ható gyógyszereket, s nem tűröm az orvosok kényeimeskedését." (L.Keczer Géza fordítása) Q.Curtius Ruf us: Nagy Sándor története. Pozsony, é.n. (1901) (Latin és görög classicusok fordítása és magyarázata. Tanulók könyvtára, 84.) 44. p. Modernebb és kissé szabadabb, de pontosabb fordításban: „Helyzetem nem tűri sem a lassan ható orvosszereket, sem a tutyimutyi orvosokat." (Kárpáty Csilla fordítása.) Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor. Bp., 1967. (Századok - Emberek) 18. p. Curtius idézett sora (História Alexandri Magni. III. Cap. IX. 4.) egyébként is Palóczy kedvencei közé tartozhatott, mert korábbi beszédeiben is többször hivatkozott rá. (Az 1832-36-os országgyűlésen az önkéntes örökváltság ügyében tartott egyik nagy beszédében pl. Id.: KLÖM. III. 713. p. Illetve később ld.: 126. p.) Megjegyzésre érdemes még, hogy Curtius eredeti szövegében egyes számban szerepel a Nagy Sándor állapota súlyosságát érzékeltető sor („non exspectant tempóra mea"), Palóczy többes számban idézte. Vö. pl.: Szarvas, 1869. 66. p.