Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
1. Beszédek
Ha Bogdanovics úr visszaveszi indítványát, én azt magamévá teszem, mert úgy hiszem, hogy az iránt amit az indítványozó előadott, rendelkezni kell. Hogy a zágrábi püspök, az auraniai perjel és a zágrábi kanonokok nem érdemlik meg a szép magyar kenyeret, az iránt semmi kérdés nincs, de nemcsak ezt nem érdemlik meg, hanem az auraniai perjel, aki kisebb úr, mint a pincernarum regalium magister, 15 s mivel ennek semmi dolga, de fizetése sincsen, még csak megjárja a titulus, de a perjel, hajói vagyok értesülve, 60.000 forintnyi jövedelmet húz, anélkül, hogy a legkevesebb dolga volna. Horvátország között és közöttünk most viszályok vannak, s a papság kétes szerepet játszik, ha így marad a dolog, veszély is lehet belőle. Ha hibázok abban, amit most mondani fogok, a zalai követ urak igazítsanak meg, én úgy tudom, hogy Zala megyének egy része a zágrábi püspökséghez tartozik, s meg nem foghatom, miként lehet ezen megyét a zágrábi püspök kormánya alatt hagyni, midőn a papság minden rendeléseket a püspöktől vár, s azt sem tudjuk, micsoda levelezések folynak közöttük. Nekünk lehetetlen a zágrábi püspök fennhatósága alatt meghagyni Zala megye muraközi járását és a többi magyarországi vidékeket. 16 Én tehát azt indítványozom, miszerint hagyassák meg a kultuszminiszternek, hogy addig is, míg a dolgok rendbehozatnak és az országgyűlés további rendelkezéséig a magyarországi részeknek a zágrábi püspöktőli függése tüstént fúggesztessék fel. Ezt kérem kiterjeszteni a karlovici nem egyesült görög metropolitára is. Példát is hozok fel rá. Miskolcon van görög nem egyesültekből álló egyház, akik mind magyarok és magyar szelleműek. 1792-ben támadott ezen egyház, s nem tartozik a budai püspökséghez, hanem egyenesen a karlovici érsektől függ. Hozzájuk is eljutott Rajacicnak levele, melyben őket felhívta az egyesülésre. 17 A miskolci görögök nemcsak, hogy 15 Pincernarum regalium magister = királyi föpohárnokmester. Palóczy itt arra céloz, hogy 1848-ig fennmaradtak királyi méltóságokként olyan feudális eredetű címek (főlovászmester stb.), melynek valójában semmilyen tartalma nem volt, viszont viselőjük (rendszerint az arisztokrácia felső rétegéből) tagja lett a rendi törvényhozás felső táblájának, illetve felsőháznak. Tudni kell mindehhez továbbá, hogy az auraniai perjelről már Werbőczy kinyilvánította (II. rész, 54. cím), hogy kétféle (vagyis egyházi és világi) címmel bír, de birtokait egyházi személyek módjára kormányozza. Werbőczy (1990) 397-400. p. 16 Mindennek érdekes adaléka, hogy Haulik György zágrábi püspök erélyes hangú körlevelekben (melyek közzétételét a magyar katolikus sajtó nem véletlenül augusztus elejére időzítette) figyelmeztette egyházmegyéje papjait az engedelmességre, a hierarchia merev erősítését szorgalmazta, élesen elítélte a liberalizmus gyanújába keveredett (például a cölibátus eltörlését követelő) papokat. Ld.: A' nm. zágrábi püspöknek megyéje' papságához intézett körlevele. I-II. In: Religio és Nevelés, 1848. 17. sz. (augusztus 8.) 129-132. p., 18. sz. (augusztus 10.) 137-139. p. Korábban hasonló felhangokkal tudósítottak a zágrábi püspökkel kapcsolatos országgyűlési felszólalásokról is: Nagy Pál: Országgyűlési tudósítás. In: Religio és Nevelés, 1848. 16. sz. (augusztus 6.) 127. p. 17 Bizonyára a karlócai szerb nemzeti gyűlés határozatáról van szó, mely Rajaéicot „minden szlávok, szerbek és oláhok pátriárkájává" nyilvánította (amellett, hogy megalakította a Szerémségből, a határőrvidékből, a csajkás kerületből és a Bánságból a szerb vajdaságot), csatlakozásra hívta fel az érintett görögkeleti vallásúakat. A románokhoz intézett felhívás egykorú magyar fordítását ld. pl.: MOL. H 147. 9. dob. A karlócai szerb gyűlés határozatait kiadta: Thim, 1935. 206-209. p.; Spiro, 1980. 167-169. p. stb. A szerb metropolita egyházi főhatalma egyébként a románok körében sem