Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

hez beadott, vagy a képviselők által oda utasított folyamodványok válogatásából állítottuk össze, egyrészt azért, mert kivétel nélkül olyan iratokról van szó, melyekkel Palóczy László hivatali munkálkodása során kapcsolatba került, és többségéről véleményt is a Ház elé terjesztett, másrészt azért, mert véleményünk szerint a társadalom különböző csoportjaiból érkező igények tanulságos adalékai 1848-49 sok szempontból ismeretlen nagy napjainak. A források közlésekor (különösen a beszédek esetén), ha szükségesnek mutatkozott, rövid dőlt betűs bevezető szövegben illetve utószóban ismertettük a dokumentum elő- illetve utóéletét, sok esetben csak utalva a bevezető tanulmányra. A dokumentumok és illusztrációk számozására kövérített szedésü számokkal hivatkoztunk. Igyekeztünk minden esetben megtartani az eredeti szövegformákat, különösen a beszédeknél azonban eltekintettünk a korabeli jegyzőkönyv által rögzítettek betű szerinti közlésétől, és - már csak az olvasmányosságra való tekintettel is - az élőszóban elhangzottak rekonstrukciójára törekedtünk. (Például informatio helyett információ-t, repraesentatio helyett reprezentáció-t stb. írtunk.) Elhagytuk továbbá a névelők, kötőszók stb. mellé iktatott '-kat (a' helyett a, 's helyett s stb.), egyszerűsítettük a betűformákat (cz helyett c-t, vóltt helyett volt-ot stb. alkalmaztunk), valamint a szükségtelen nagybetűs szavakat, különírásokat (Fő Jegyző helyeit főjegyző, Ország Gyűlés helyett országgyűlés stb.)

150 Az írásokban eredetileg - többnyire aláhúzással - kiemelt szavakat, kifejezéseket dőlten szedtük, a szövegben nem szereplő, az értelmezés szempontjából fontos kiegészítéseket [...] közé iktattuk. Megjegyezzük továbbá, hogy a szakirodalmi hivatkozásoknál csak a legfontosabb utalásokat vettük fel. A Palóczy által olykor csak érintett kérdések esetén nem részleteztük, csak rövid utalás vagy illusztratív tájékoztatás formájában említettük a forradalom és szabadságharc mára valóban könyvtárnyi méretű szakirodalmának, forráskiadványainak vonatkozó darabjait. Az említettek mellett (később külön hivatkozás nélkül) kötetünkhöz általánosságban kitűnően használhattuk az alábbiakat: Hermann Róbert (szerk.): 1848-1849. A forradalom és szabadságharc története. Bp., 1996.; illetve: Spira György: Polgári forradalom (1848-1849). In: Kovács Endre (főszerk): Magyarország története, 1848-1890. Bp., 1979. (Magyarország története tíz kötetben, 6.) 59-434. p. A Palóczy által gyakran használt közmondások, szállóigék, római klasszikusok idézetei azonosítására (a lábjegyzetekben feltüntetettek mellett) elsősorban az Internet vonatkozó oldalait használtuk, illetve egy-két esetben: Bánk József: Latin bölcsességek. Szállóigék, velős mondások latinul és magyarul. Szeged, 1992. c. munkáját stb. A biblia hivatkozások alapja a Károli Gáspár-féle fordítás volt. Vö. Ruszoly, 1992. 29. p.