Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

Ezen kérésünknek támogatására főképpen az szolgál, hogy a Hazának mostani átalakulási időszakában, amidőn a régi viszonyok rögtöni változásával a néposztályok anyagi érdekei érzékenyebben érintetnek, az amúgyis tágult társa­sági kötelékek, ha ezen kérdés már most döntetnék el, még nagyobb tágulást szenvedhetnének. Költ Pozsonyban, az 1848. esztendei augusztus 7ik napján tartatott köz­gyűlésünkből. Szabad s királyi Pozsony város közönsége 3.9. Görögkeleti papok folyamodása a cölibátus eltörléséért 26 1848. augusztus 26. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1848. április elején arról számolt be, hogy egyetlen témában sem kapott annyi panaszos, „oly össz­hangzó" kérelmet, mint a papságra nézve kötelező cölibátussal (nőtlen­séggel) kapcsolatban. 21 Kossuth - vitába szállva Sárkány Mihály bakony­béli apáttal - a „haladó korszellem" megnyilvánulásának vélte, hogy a papok ilyen nagy számban meg akarnak szabadulni a cölibátustól, mint középkorinak tekintett egyházi dogmától, 1848-ban mind a római és gö­rög katolikus, mind a görögkeleti egyházban mozgalom bontakozott ki az alsópapság részéről a cölibátus eltörlése érdekében, melyet a felső klérus csak nehezen tudott megakadályozni. 2 * Alábbi kérvényt görögkeleti papok juttatták el az országgyűléshez, de a cölibátus eltörlését kezdeményező római katolikusok is hasonló érveket (erkölcstelenségre ad alapot, termé­szetellenes, nem igazolható bibliai elvekkel stb.) vonultattak fel ellene. 29 26 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 299. Hely és dátum nélkül, vö. ... jegyz. 27 Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. Bp., 1951. (Kossuth Lajos összes munkái, XI.) 726-728. p. A kötelező nötlenség mielőbbi megszüntetését követelték 1848-ban egyes papi gyűléseken, ilyenre ke­rült sor többek között a csanádi, a kalocsai, az egri, a nagyváradi stb. egyházmegyékben, helyen­ként az illetékes püspökök illetve érsekek nyílt rosszallásával szembeszállva, ritkábban - mint például Erdélyben - az ő támogatásukkal. Mások a cölibátust csak evangéliumi tanácsnak (és nem dogmának) akarták tekinteni, mint a székesfehérvári papok értekezletén, azonban sokan ragaszko­dásukat fejezték ki a katolikus egyház alapvető tanításaihoz, így a kötelező nötlenséghez is. Ld minderről: Zsigovits Béla: A papi nötlenség (coelibatus) története Magyarországon. Bp., 1914. 109-112. p.; egykorúan: [Fogarassy Mihály]: Emlékirat az 1847/8. országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozmányokról. Pest, 1848. A főpapság „legkorlátlanabb zsarnokságára" az alsópapság reformterveivel szemben Id.: Horváth (1986) 371. p. (több helyen) " y A Religio és Nevelés c. lap rendszeresen közölt hasonló híradásokat, illetve ld. még: MOL. H 56. 1848. 107. kf: MOL. R 90. I. 482. sz. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents