Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

monopóliumokat alakít ki az információpiacon („általa a pénzarisztokrá­cia kegyeltetik"). A sajtóvétségekről szóló paragrafusokat pedig egyene­sen úgy minősítették, hogy azok nemcsak visszahozzák, hanem súlyosbít­ják is a cenzúra korábbi fojtogató légkörét. Radikális hangvételű felhívá­sokkal a sajtó ügyében az Egyenlőségi Társulathoz tartozók, illetve az ahhoz közelálló személyiségek gyakran fordultak a közvéleményhez. A sajtótörvény végrehajtásában illetve szükségszerű pontosításában egyéb­ként 1848 nyarán-őszén már a közélet legtöbb szereplője egyetértett, má­sok azonban olyan messzire, mint a Madarász László nevével fémjelzett radikálisok, mások nem nagyon mentek. 18 Képviselők! A magyar nemzet szellemi szabadsága érdekében járulunk hozzátok. Az 1848diki pozsonyi országgyűlés a sajtót oly törvények bilincseibe szorítá, melyek nemcsak igazságtalanok és kegyetlenek, hanem a sajtószabadság fogalmával egyenesen ellenkezők, és a törvényes polgári szabadságba ütközők. Igazságtalanok a sajtótörvények erkölcsileg, mert míg más keresetmóddal fog­lalkozó polgároktól a netán általuk elkövethető polgári vétségek ellenében semmi előleges biztosíték soha nem követeltetett és józan ésszel nem is követeltethetik, az írók, kiadók és nyomdászoktól kaució vétetik jövőben elkövethető bűnök büntetésé­nek fedezésére. Ezen törvény által a státus az írókat oly egyénekké süllyeszti, kiknek erkölcsiségében más polgároknál kevesebb biztosítékot talál, mely általános ítélet­mondás erkölcsileg épp oly kegyetlen, mint igazságtalan. Képviselők! A törvénynek nem lehet feladata lehető bűnökért előre biztosítékot követelni, avagy ha ezt a sajtóra nézve teszi, tennie kellene az élőszóval elkövethető bűnökre nézve is, mert a sajtó nem egyéb, mint eszméink nyilvánításának az élőszótól különböző eszköze, és ha­sonló következetességgel vagyonbiztosítékot kellene követelnie egyes polgároktól azon gyújtogatások biztosítására, melyeket azok tán valaha elkövethetnek. Amily ne­vetséges és józan észbe ütköző lenne követelni az utóbbit, épp oly nevetséges és ész­ellenes az első. Igazságtalanok e sajtótörvények, mert a kauciók előleges büntetésnemül tekin­tethetvén, egyenlő teherrel nyomják a soha vétséget el nem követendő írót azokkal, kik netalán csakugyan fognak büntetés alá eső tettet elkövetni. Vagyis a tényleges bűntelenség büntettetik az egykor lehetséges bűnösség miatt. Képviselők! Ennél az ész országában nagyobb paradoxon nem létezhetik. Igazságtalanok e sajtótörvények az alkalmazásban, mert a büntetések arányá­nak meghatározásában a bűnös vagyoni állására tekintet nem lévén, a büntetés annál A sajtó kérdéseivel kapcsolatos szakirodalomból Id.: Dezsényi Béla - Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. I. köt. Bp., 1954.; Both Ödön: Az 1848. évi sajtótörvény létrejötte. (A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban) Szeged, 1956. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Politico-Juridica. Tom. I. Fase. 4.); Kemény G.Gábor: Társadalom és nemzetiség a szabad­ságharc hadi lapjaiban. Bp., 1957. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents