Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

akarunk. És nem lehet senkinek hatalmában, kivéve az erőszakot, minket szeretett anyánk kebelétől elutasítani, szeretetéből kitagadni, csak egy percig is tőlünk azt megvonni, mit Isten kezéből bírunk, minek tudatát a természet szíveinkbe oltá. Képviselők! E szép hazának békéjét kül- és bel ellenség dúlja fel, a magyar nemzet szabadságát, létezését vész fenyegeti, s lehet-e az magyar ember, lehet-e az hazafi, ki ugyanazon sorsra akarja felebarátját kárhoztatni, melyből maga szerencsésen kikerült, ki, midőn a szabadság gyilkosaival szembeszáll, ártatlanokat börtönökbe süllyeszt? Törvényhozók! Legegyenesebb politika igazságosnak lenni, mert az igazság diadalában nyilatkozik az Istenség, s mert az igazság bosszút áll minden megsértőjén, minden megfertőztetőjén. Mivel nem tudtak igazságosak lenni, elvesztek nemzetek, megsemmisültek álladalmak. Mi lehet azonban igazságtalanabb, mint a honlakosok egy részére csak terheket róni, az álladalom jótéteményeiből pedig őket kizárni? Magyarok! Nyújtsatok testvérkezeket, nektek is, nekünk is érdekünkben van testvéri keblekre számíthatni. Mi született vértanúi vagyunk a szabadságnak, elődeink mind elvérzettek ezen kincsérti küzdelmükben, s azért mi annak becsét méltányolni tudjuk. Mit a háromezredéves történet őseinkről bizonyít, annakjeiét mi is a legközelebbi események és vészdús napokban adtuk, hogy a szabadságért lángolunk, hogy a hazafiúságban bennünket egy néposztály sem múl felül, hogy állhalatosságunkat, kitartásunkat semmi csapás, semmi szerencsétlenség meg nem ingathatja. Európának szabadsága kivívásában minden tartományokban hitfeleink dicséretesen harcoltak, sorainkból is hullottak áldozatok a népfelség oltárán, s meggyalázva, visszautasítva, lábbal taposva bár, azon szavak hallatára: „veszélyben van a haza", testvéreink számosan mentek a halál torkába, míg más nemzetek tetemes része ezt tenni vonakodott, vagy éppen az ellenséggel szövetkezett, számosan siettek vagyonukkal járulni a haza szükségei fedezésére készséggel, lelkesedéssel. Mi ügyünknek igazságos volta érzetében reméljük, hogy Önöket is irányunkban az igazság vezérlendi, az igazság, mely nem kegyelmet, nem félszeg rendeleteket, nem jogokat s engedményeket, hanem jogegyenlőséget osztogat minden lakosra nézve, különbség nélkül. Legyenek igazságosak, s ezen pajzzsal győzni fognak, a jó ügy, melyet kivívni a magyar nemzet hivatva van, négyszázezer embert, kik lelkesülni, kik áldozni tudnak, azonnal nyerend. A magyarországi s hozzá kapcsolt tartományokbeli izraelita lakosok megbízottjai:" Az aláírások közlésétől eltekintettünk.