Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

3. Függelék A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

1 3.1. Bukovinai magyarok kérelme áttelepedésük megsegítése iránt" Bukovina, 1848. június 14. A szabad székelyeknek jobbágyviszonyok elől való menekülése már a XV. században megindult Havasalföldre és Moldvába, az 1764. évi madéfalvi vérengzés után tömeges méreteket öltött. II. József uralkodása alatt egyes csoportjaik Bukovinába költöztek. Telepeiket az idők folyamán túlnépesedés és így földjeik elaprózódása jellemezte. 1848-ban a magyar kormányszervek (elsősorban Kossuth pénzügyminisztériuma) sokat foglalkoztak a telepítések kérdésével, mely a parlamentben is vitákat váltott ki, leginkább az 1848. július 31-i ülésen. Végül a telepítésekkel kapcsolatban törvényt is elfogadtak (1848/32. tc), szentesítésére és végrehajtására azonban nem kerülhetett sort/ Fönséges, Méltóságos, Tekintetes Országos Karok és Rendek! Dicső emlékezetű József császár a Moldovában elszéledt magyarokat Bukovinába híván, öt falukban megtelepítette, s akkori számuk szerint élő földdel is megajándékozta. De az idők kedvező folyása alatt az idetelepített magyarok száma annyira megsokasodott, hogy már ma a magyar népesség igen nagy része semmi élő 1 Megjegyzés: alábbiakban olyan dokumentumokat teszünk közzé, melyekkel Palóczy László hivatali munkálkodása során, mint az országgyűlés kérvényi bizottságának elnöke találkozott. Igyekeztünk közlésre olyan folyamodványokat kiválasztani, melyek vagy általában jellemzőek voltak egy kérvénytípusra (mint például az úrbéri viszonyok megszüntetésével kapcsolatban beadott kérelmek), kifejezték egy adott társadalmi csoport (például egyháziak, tisztviselők stb.) törvényhozással szemben támasztott igényeit, illetve történeti értéküknél, Borsod megye helytörténeti vonatkozásainál vagy éppen csak kuriozitásuk stb. miatt érdeklődésre tarthatnak számot. Eltekintettünk viszont a folyamodványok által megjelenített problémakörök részletesebb bemutatásától, elemzésétől, a vonatkozó szakirodalom áttekintő ismertetésétől, hivatkozásaitól, a kérvények szövegét adalékoknak szánva a képviselőházi bizottság történetéhez, előzetes magyarázó megjegyzéseket csupán azokhoz fűztünk, melyeknek lényege a kérvények tartalmából nem derül ki egyértelműen. 2 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 126. 3 Beér-Csizmadia, 1954. 559-560. p.; KLÖM XII. 295-296., 646-652. p. A bukovinai és moldvai magyarok élete iránti érdeklődés felkeltésében a reformkorban nagy szerepet játszott: P.Gegő Elek: A' moldvai magyar telepekről. Budán, 1838. [reprint: 1987 ] A témáról ld. pl.: Aimer Károly: A romániai magyar telepek történeti vázlata. Temesvár, 1908.; Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. „A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig" c. könyv átdolgozott és kibővített kiadása. Szekszárd, 1989. stb.