Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

2. Írások 163

2.1.8. Palóczy véleménye szerződéses helységek kérelméről." Debrecen, 1849. március 8. A Kevermesi, Iratosi és Dombegyházi

29 szerződési helységek elöljárói mellesleges sérelemképp említvén meg azt, hogy ők is, kik szerződés mellett lakván földesuraik jószágán, semmi tulajdont nem bírnak, s a törvénnyel kimondott szabadság és egyenlőség semminemű jótékonyságaiban mindeddig nem részesültek, minden 127 lélek után csakúgy, mint a földtulajdonosok két újoncot kiállítani köteleztettek, s azt ki is állították, ezért esedeznek, hogy a szerződési helységek lakosai is a szabadság és egyenlőség jótéteményeiben részesíttessenek, jelesen földjeik, melyeket eddig szerződés mellett míveltek és használtak, ezentúl már vagy csak azért is, hogy azon földekről ők állítottak újoncokat és így ők védték meg azokat, nékik tulajdonosi joggal adassanak át, vagy legalább az ő boldogságukról is rendelkezzék a törvényhozás. Vélemény. Annak megjegyzésével, hogy az újoncok állítása a földbirtokra való minden tekintet nélkül egyedül a népesség száma utáni kulccsal volt az egész ország lakosira, és így a folyamodó községekre is kivetve, következésképp az újoncok számának reájuk lett kivetésével mások felett terhelve legkisebbé sem voltak, a reájuk háramlón újoncok megtörtént kiállításával pedig, ezt magában véve polgári kötelességüket ugyan teljesítették, de más lakostársaik feletti valamely különös érdemet nem tettek. Ami magát kérésük belérdemét illeti, miután a jelen országgyűlés igenis feladatai közé számította maga azt, hogy a földesúri, úrbéri, szerződési és egyéb viszonyokbeli törvénnyel még eddig eligazítva nem lévő állapotokat végképp kiegyenlítve igazítsa el, s abbeli működéseihez s az eleibe terjesztve volt törvényjavaslatok vizsgálatához ismételve hozzá is fogott ugyan, de a haza kiütött súlyos körülményei miatt elkezdett működéseit félbehagyni, s azok folytatását boldogabb és csendesebb időkre halasztani kénteleníttetett, a dolog természete pedig azt kívánja, hogy minden egy-egy ilyetén tárgy nem egy-két helységre nézve részletesen, hanem az ország minden hasonló esetekben forgó lakosaira nézve alkotandó általános és célszerű törvénnyel határoztassék el s egyenlíttessék ki, a folyamodók is egy oly általános törvény alkotásától várjanak, jelenleg kérésük tárgyalásában és végképi elhatározásában a törvényhozás bé nem bocsátkozhatván. A kérvényi választmány, s annak nevében és végzetéből: Palóczy László m.pr. választmányi elnök. a MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase. 5A. Nr. 8. Megjelent: Közlöny, 1849. 49. sz. (március 10.) 171. p. Ld. még: Beér-Csizmadia, 1954. 374. p. Szintén dátumozatlan, vö. 27. jegyz. J> Csanád megyei községek (battonyai járás).