Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

ben a nemesi jogokra (ezt Wesselényi és mások is gyakran megtették), nem volt kétséges, hogy a reformokat a kiváltságok felszámolása árán is megvalósítani akaró liberalizmus alapelveit tette magáévá. Palóczy két kitűnő adottságának vette az ellenzék nagy hasznát. Az egyik a szónoki képességeiben rejlett; a retorika klasszikus szabályai szerint felépített szuggesztív beszédei számos hívet szereztek a reformok ügyének, s nemcsak a kortársak csodálatát (például az országgyűlési ifjak tomboló ünneplését), hanem a titkosrendőrség fokozott érdeklődését is kiváltották, hamarosan az országgyűlés egyik legkedveltebb vezérszónoka lett. (Nagy hasznát vette beszédeiben széles körű jogi és történelmi ismereteinek, valóban páratlan memóriájának, aminek 1848-49-ben is tanújelét adta.) Másik kitűnő adottsága hivatali íráskészségében rejlett. Az alsó tábla megválasztotta egyik kerületi jegyzővé, s az ellenzék nagy hasznát vette az általa precízen megfogalmazott törvényjavaslatoknak, felső táblára küldött üzeneteknek, feliratoknak stb. Ez a tevékenység nem volt különösebben látványos, azonban Palóczy egy pillanatig sem érezte megalázónak a szívós aprómunkával járó jegyzőséget. Kortársai gyakran dicsérték a „közpenna nagyérdemű kezelőjét",

7 és Országgyűlési Tudósításaiban Kossuth is gyakran emlegette Palóczy „kitűnő tollát".

8 Palóczy nem véletlenül dicsekedett még 1848 júliusában is azzal, hogy elsőként írt a magyaroknak magyarul törvényeket. (Ld. 1.1. sz. dokumentum.) Szónokként és kerületi jegyzőként az ellenzék népszerű személyisége volt az 183940. és az 1843-44. évi pozsonyi diétákon is. A diéták közti szünetekben pedig Borsod megye szolgálatában találjuk, s a vármegye által készített számos előremutató kezdeményezés, rendelet Palóczy László szövegezésében maradt az utókorra.

9 Joggal írta egyik kortárs méltatója Palóczyról: „eredeti szónok és fáradhatatlan jegyző, egyaránt ünnepelt követe Borsod vármegyének, közéletünknek egyik legkiválóbb alakja."

10 Olyan ismertséget szerzett a reformkori országgyűléseken, hogy 1848-as működésének méltatói is „éles tollú, [...] az erélyes feliratok és üzenetek fogalmazójáéként jellemezték." Egy későbbi méltatója találóan mondta, hogy Palóczy a „régi jó táblabíróknak mintaképe", aki „ösmerte az egész országot, minden családot, tudta annak minden csínját-bínját, eredetét, történetét, viselt dolgaikat azon kívül a 7 Kerékgyártó Elek: Egy főispáni beiktató a megyék aranykorából. In: Abafi Lajos (szerk.): Hazánk. Történelmi Közlöny. VIII. Bp., 1889. 161-173. p.. 162. p. 8 Ld. erről: KLÖM I-V. számos helyen. lJ Nagy szerepe volt abban, hogy Borsod megye erélyesen tiltakozott Kossuth és az országgyűlési ifjak perbefogása, az udvar által elkövetett törvénytelenségek stb. ellen, levelezés útján igyekezett álláspontjaikat egyeztni a többi reformpárti vármegyével stb. (Ennek számos dokumentumai: BAZmL. rV.A. 50I/e. állagban, egy általa fogalmazott irat megjelent: Kerékgyártó Elek: A harminczas évekből. Adatok Borsod vármegye levéltárából. In: Pesti Napló, 1885. január 8. 1-2. p.) Az általa szerkesztett és Borsod megyének küldött követjelentések kivétel nélkül a reformok ügye melletti kiállásának, a hazai liberalizmus elvei képviseletének dokumentumai. Ld. pl. Seremé Szegofi Anna (szerk.): Borsod megye a magyar nyelv ügyéért. Reformkori köveljelentések és egyéb dokumentumok. Miskolc, 1987. 9., 10., 20. sz.; Seresné(szerk.), 1987. (számos helyen) 10 Zichy Antal: Visszapillantás az 1832—36-diki országgyűlésre. I. In: Budapesti Szemle, 1894. 77. köt. 205. sz. 45-66. p„ 48. p. " Jókai Mór - Bródy Sándor - Rákosi Viktor: Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki szabadságharcz története képekben. Bp., 1898. (reprint: 1991.) 82. p.