Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

A' magyar forradalom' legfőbb oka volt sérelmeink időről időre szaporodása. Ki, hazánk köz jogát tudni akará, annak csak sérelmeinket kellett megtanulni, mert, annak csaknem minden pontjai betörettek. E' század' első negyede' lefolytával, kezdett fejlődni, a' liberalizmus. G. Széchényi István tűzte-ki, a' haladás' zászlóját; az 1832/6-diki országgyűlésen több liberális férfiak tüntek-fel. Kossuth Lajos, ekkor lőn ismeretesség országgyűlési tudósításairól. E' hongyülés' végeztével pedig, törvényhatósági tudósításaival vonta magára, a' nemzet' különös figyelmét, mellyet felsőbb tilalom ellenére is folytatván, szabadelvűségéért hosszas fogságot szenvedett; b. Wesselényi Miklós, Tormássi János, Lovasi László 's többek perbe fogattak; sőt e' két utóbbiak huzamosan szenvedtek rablánczok között. Az 1839/40-i hongyűlés' vége, ezek' szabadon bocsájtatásával koszorúztatott, elég szemrehányást szenvedvén miattok, a' fő ítélőszékek, és, a' kormány. Az amnestia, jó hatályai volt, az ingerűit kedélyekre. 1841-ben a journalisticának nevezetes korszaka kezdődik, a' pesti hírlappal, mellyet a' páratlan tollú Kossuth Lajos szerkesztett. Ellene, g. Széchényi István kelt-ki, „Kelet' népe" című munkájával. Megjövendölvén hogy Kossuth Lajos politicája sírba dönti, a' magyart. Az 1843/4iki országgyűlés, nagy ingerültséget hagyott maga után, mert, az eredmény, a' reményekhez képet igen csekély. 1845-ben, az administratori rendszer hozatott-bé. 1847-ben, a' nádor haláláni részvét tanúsítá, hogy, a' magyar nemzetből nem halt-ki, a' kegyelet' érzete, még inkább kitűnt ez, de István herczeg iránti nagy vonzalomból. 1847-ben megnyílván, az ország' tanácstermei, páratlan lekesedéssel lón elválasztva, a' nádori magas hivatalra. Ez országgyűlésen, a' koronás fő is magyar nyelven szólalt meg, a' mi, századok ólta nem történt. — Illy örvendetes kezdetét az országgyűlésnek, nem sokára, az administratori rendszer' tárgyaltatása zavará-melly rendszer újabb tetemes csorbát ejtett alkotmányunkon. 1848. elsőbb hónapjai, e miatti ingerültségében találák' honunkat. A forradalmi láznak elterjesztésére, különös emeltyűt adtak, az országgyűlésnek, épen akkori eggyüttléte, Kossuth Lajos' követsége, a' fentebb említett ingerlő tárgy, Austria' hadseregének Olasz Országban harcolása. E' körülmények, azon időpontot látszanak megmutatni, melly legalkalmasabb az országnak, több fejedelmi ígéret, és eskü által is kimondott függetlensége' megszilárdítására, a' sérelmek' halmazának el enyésztésére. Meg is ragadtatott az alkalom, és meg lőn adva minden, úgy hogy,