Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

October 2-án hólt-meg, Barkassy Jósef Úr, mintegy 50. éves korában. Oct. 12. kezdtük, a' Sz. György szólló't szedni; még d:e: megindulván az essó', félbenmaradt. — Az időjárás, és vásár miatt csak 18-án lehetett folytatni, és bevégezni. Lett, hat és fél hordó bor. Oct. 19. a' Csermőkén lett négy hordó bor. Oct. 20-án a' kerek hegyen lett öt hordó bor. Oct. 22. Mályiban lett Hét hordó bor. A' magyar forradalom' phisicai ereje, egyedül Komáromban összpontosult már Kalpka György tábornok alatt, ki a' várat, e' hó elején, csakugyan fel is adá magát, seregét, biztosítván a' későbbi bántalmak ellen, 's a' tiszteknek eggy hói; a' legényeknek pedig tíz napi fizetést eszközölvén, 's magyar bankjegyeiket béváltatván. Mindenki, azt hitte, hogy miután a' forradalom, megadások' útján végeztetett-bé, Austria szelidűlend, annál inkább, mivel a magyar nemzet, ő általa sodortatott, a' vész örvényébe. Felettébb váratlan, 's leverő' volt tehát értesülnünk, g. Batthyányi Lajosnak, az elsó' ministerelnöknek Pesten, és tizenhárom magyar tábornoknak Aradon történt meggyilkolásának első év fordulati napjára voltak kitűzve. A tábornokok közül tíz felakasztatott, három pedig meglövetett. Kevés idő múlva követé ezeket b. Jeszenák János nyitrai főipánnak, Csányi László ministernek, Woronieczky Micislav herczegnek, és ezredesnek a' 66. éves b. Perényi 'Sigmond felsőházi elnöknek, Szacsvay Imrének, a' függetlenségi nyilatkozat' szerkesztőjének, Csernus Emánuel ministeri tanácsosnak, Pesten kötél általi kivégeztetésök. Irtóztató ingerültséget szült, ezen barbarizmus, a' bécsi lapok is megrótták érte az austriai kormányt, annyival inkább a' külföldiek. A' vértanúk ritka lélekéberséggel mentek a halál elébe. G. Batthyányi Lajos a' felakasztást nyakának megvérzésével gátlá meg, 's miután aléltságából helyrehozatott golyó által végeztetett-ki. Az „Ostdeutsche Post" szerint végszavai voltak; „éljen a' haza". Jeszenák báró pedig, azt monda, „mi meghalunk, a' hazáért, de hátrahagyjuk azokat, kik, halálunkat megfogják bosszulni." így ír felőle, még az igen szolgalelkű Pesther Zeitünk is. Mondják, hogy b. Perényi szivarozva ment, a' vesztőhelyre. Ezen hó utóbbi napjában, a' Császár betíltá, a' political tetteknek halállal büntetését; sőt az eggy évre, vagy kevesebbre Ítélteket szabadon bocsájtatá. A kisebb tettekérti keresetek, múltra nézve elengedtettek, p:o: magyar bankjegyek, fegyver, kevesebb mértékbeni munitio eltit-kolásért, „gut gesin-