Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

Fontos és örvendeztető esemény, Erdélynek, Magyar Országgali egyesülése. Julius 3-án bizottmányban, az 1848-i törvények által megengedett, és a' belügyminiszter által is jóváhagyott új hivatalok töltettek-be. Fő Számvevő lett Kis László; ő helyébe központi szolgabíróvá Vadnay Barna, rendszerinti aljegyzővé, Fekete Jósef, alügyésszé Faragó György, tiszti igazgatóvá, Rozgonyi Bertalan. Ugyan e' nap' estvéjén hunyt-el, Szathmáry Ábrahám ügyvéd, és táblabíró néhai Szathmáry Jósef Superintendesn' unokája, 31. éves korában. - a' boldogult ez előtt, mint egy két hetekkel, kuglizás közben elesvén, lábát ketté töré, mint a' mellett is, hogy könnyen látszott lenni és halála előtt félórával sem gyanított utóisó perczeinek illy köl létté, betegsége csak ugyan halállal végződött. Ezen hóban, hazánk' egén mindinkább kezdenek összvegyűlni a' vészfellegek, t:i: a' rácz-szerb lázadás komolyabb alakot öltött. A' nemeztőrség, több megyékből indíttatik ellenök, némelly vidék' nemzetőrei már csatában is voltak. Borsodban, 17-én olvastatott fel, Mészáros Lázár hadügyminister' levele, mellyben megyénk' minden nemzetőreinak tüstént Zentára indítását rendeli. 22-én, e' tárgy, nagy zaj, és ingerültség között vitattatott, és a' midőn már, azon kérdés került szavazat alá, vallyon, a' borsodi nemeztőrségnek fele, vagy harmada menjen-é el? megérkezett, a hadügyministernek első alispánunk' levelére adott válasza, melylyben, méltányolván a' felterjesztett okokat, háromezer nemzetőrt kíván Zentáig, az élelemmeli ellátást magunkra, a' fuvar' költségei' fedezését pedig megyénkre bízván, - a tárgyalás 23-án (^Vasárnapon:) végeztett-bé,' s határozat lón, a kívánt mennyiséget, mennyiben önkéntes felajánlás' útján ki nem telnék, sorshúzással állitani-ki, helyettesítés nem fogván engedtetni. — Bük' Sigmond pedig, a' hadügyminiszterreli értekezés végett felkűldetik. 27-én a' miskolczi nemzetőrség nagy része feleskettetett, a' másik rész pedig 30-án; én az első alkalommal tevém-le, az esküt, azon szertartás a búzavásári téren történt. B. Vay Lajos főispán tartott hozzánk buzdító beszédet. Ki írhatná-le, azon kellemetlen hatást, mellyet tőnek mindenkiben, a jelen körülmények, kit ne keserítene, a' haza jövendője? Honunk' hadi ereje olly gyenge jelenleg, minő még soha sem volt; katonáink Olasz Országban harczolnak; a' nemzetőrség pedig nem csatára való, ez, még megyénk' minden helységemben össze sem vala irva; nem-hogy felállítva