Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)
magyar haderő bizonyosan szaporodott volna 100.000 felkelővel és ugyanennyi fegyverrel, mert Bécs népe és még Délnémetország nagyrésze is Magyarország felől várta akkor a 48-ki általános nagy politikai fordulatnál fogva a felszabadulást a magyar ügy győzelme folytán. így ítélték meg ezen időket az akkori borsodmegyei politikai körök számos egyénei, azt tartván, hogy így az orosz Invázió és más alakot nyert vagy elkésett volna. Most ismét vissza kell térnünk azon már említett körülményre, hogy a osztrák hadsereg leveretése folytán, különösen Galiczia felól nagy orosz haderő tört be Magyarországba Ausztria segítségére. A magyar kormány a maga aggodalmában megindítja a keresztes háborút, felhívja a felvidéki megyék polgári és egyházi vezetőit, hogy az orosz bevonulás ellen népfelkelést szervezzen. A kormány Dembinszkyt hatalmazza fel újra, hogy a Galiczia felől várható oroszok ellen szervezzen egy felső-magyarországi sereget. Dembinszky vállalja e feladatot, Miskolczra jön, de a vezérek között, fájdalom folyton dúló viszálykodás miatt ismét lemond és által adja a felvidéken alakult csapatok vezetését Visoczky és Dessewffy Arisztid tábornokoknak. De a népfelkelés a keresztes háború jellege alatt nem mozdítja meg a népek millióit, a Visoczky aránylag csekély kis hadereje, habár útközben arra több elszánt feltartóztatási hadi művelet megkísérelve lőn, nem bírja a túlnyomó orosz haderő befele nyomulását fentartani, a várt külföldi franczia, vagy angol segítség, mint mindig ez alkalommal is hiú ábránd maradt és Paskiewitz óriási hadával, folyton nyomul befele és mint már említtetett 1849. június 30.-án eléri Miskolczot és katonáival elárasztja Borsod megye területét. Az előtte való nap Visoczky magyar serege június 29.-én és ezzel sok ezer a felső megyékből távozó menekült, kik közé e sorok írója is mint 11 éves ifjú tartozott és mely jajgató tömeg valóságos ballustja volt az aktiv magyar hadseregnek, - vonult ki Miskolczról és vette útját Pest felé, hogy a katonaság a Dunánál a Görgey hadseregéhez csatlakozzék, a menekülők tábora pedig valahol biztos menhelyet találjon. Hivatalos orosz jelentés szerint is különben az orosz hadsereg soraiban óriási pusztulást vitt ekkor véghez a kolerajárvány, úgy hagy útközben minden középület járványkórházzá alakíttatott át és az orosz katonai orvosok kimerültsége folytán a magánorvosok reguiráltattak a betegek mellé. Mikor Miskolczról a
