Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, Komárom várának védője: Klapka György (1820-1892)

helyreállítsák. Ezeknek megérkeztéig Görgey mint legidősebb tábornok vitte a parancsnokságot. Hogy mennyire szívén feküdt Dembinskinek, hogy úgy Görgeyt, mint engem eltávolítson a seregtol, hogy aztán minden ellenőrzés nélkül, föltétlenül és saját belátása szerint rendelkezzék a nemzet fó' hadiereje fölött bizonyítja a következő' eset: Március 2-án késó'n éjszaka kaptam tóle utolsó átiratát, mely így hangzott: Tiszafüred, 1849. március 2., este 10 V2 órakor. Ezredes úr! A hadügyminisztertói ma levelet kaptam, mely nyitva érkezett hozzám, hogy tartalmáról magamnak tudomást szerezzek. Ezen levél kapcsán érkezett az ön számára egy kinevezés, mely önnek, ezredes úr, más rendeltetést jelöl ki. Minthogy félek, hogy a levél és a kinevezés elveszhetne, kérem, jöjjön holnap reggel korán ide, ahol a levelét Molnár ó'rnagy kezéből átveheti. Hadtestének ideiglenes parancsnokságát, míg a minisztérium parancsnokot nevezne ki, adja át Bulharyn ezredesnek. Amint másnap a főhadiszállásra mentem, ott a következő miniszteri leiratot kaptam kezeimhez: Debrecen, március 1. 1849. Komáromnak, a tizenegyezer főnyi sorhaddal megszállott erősségnek fontossága bizonyára nem szorul bizonyításra; de ezt a tekintélyes számú és derék helyőrséget, mely a VIII. hadtestet képezi, nemcsak biztos, hanem egyszersmind erős kéz is kell hogy vezesse, mégpedig nagy óvatossággal és az ügy állásának pontos ismeretével, hogy elérhessük azt a hasznot, melyet ez a fontos erősség nyújthat. A tavasz magas vízállása két oldalról nemsokára teljesen biztosítandja Komáromot; a Palatínus-sáncok felől kellene az ellenséget komolyan megtámadni, ami túlnyomó erővel nem kivihetetlen. Ha aztán erről a helyről Nagyigmánd és Kisbér felé a Budára vivő országutat átvágnák, akkor az ellenség összeköttetése Buda és Bécs között meg lenne akadályozva. Végre, ha a magyar