Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, Komárom várának védője: Klapka György (1820-1892)

Dembinski akadály nélkül tehette meg további intézkedéseit tervének kivitelére. E tervnek alapvonásai a következők: Tiszafüred, a maga biztosított átkelésével a Tiszán, hadi műveleteinek pivotja és kiindulási pontjául tekintendő, hogy így a körülményekhez képest vagy a főváros ellen operáljon, vagy pedig - abban az esetben, ha Windisch-Grätznak egy Schlikhez intézett elfogott leveléből az osztrák főhadparancsnok szándokai a legvilágosabban kivehetők voltak. Windisch-Grätz teljesen letett arról a gondolatról, hogy Szolnokon át Debrecen ellen vonuljon, s egyelőre nem volt más terve, mint a fővárosokat védelmezni. Február 13-án értesített Dembinski tábornok, hogy egy hadosztály Putnokon állást foglalt, hogy abban az esetben, ha Görgey tábornok az ellenséget szorítaná (még mindig a visszavonulóban levő Schlik seregéről van szó), ő is támadást intézhessen. Ha azonban Görgey nem adna életjelt magáról, akkor Eger felé fordul, s ezt a pontot Máriássy divíziójával megszállatja. Ezekre a készülőben levő mozdulatokra való tekintettel parancsot kaptam, hogy ne szállj am meg Miskolcot, hanem Dessewffy hadosztályával 14-én Harsány s 15-én fél menettel tovább Eger felé menjek, ahol menetrendben fölállítva várjam be az Eger felől jövő ágyádörgést, s ha ez nem lenne hallható, térjek onnan ismét előbbi állomásomra vissza. Ezzel egyidejűleg utasíttattam, hogy a betegeket, sebesülteket s minden fölösleges poggyászt Tiszafüreden át Karcagra szállíttassak át. Ezekből a rendelkezésekből ítélve, azt hitte Dembinski, hogy Schlik Egernél áttörést kísérthetne meg, hogy a hatvan-miskolci országútra jusson. O nem annyira akadályozni akarta Schliket ebben a szándékában, mint inkább eközben hátba támadni, amiért is leveléhez a következő utóiratot csatolta: „Ne igyekezzék az Eger előtt elvonuló ellenséget megverni, hanem ellenkezőleg: csalogassa, hogy aztán én hátba támadhassam." 17-én közölte velem, hogy lovasságának egy részét előreküldte Edelény felé abból a célból, hogy Görgeyt megerősítse arra az esetre, ha ellenséges had volna közelében. Honnan jött volna ez az ellenséges had, nem közölte velem; tudomásom szerint csak a Jablonowski-divízió lehetett az, melyet Görgey a bányavárosokon át üldözött, s amelynél legalábbis háromszor erősebb volt. „Ez a lovasság - írja Dembinski tovább - holnapután mindenesetre Kassa közelében leend" amely intézkedés előttem még kevésbé érthetőnek tűnt föl, mint minden korábbi.