Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, Komárom várának védője: Klapka György (1820-1892)

meg Schlik üldözését, amit én tényleg meg is tettem, Schlik hátvédjét február 8-án Hidasnémetiről elűzvén. Itt azonban a további üldözést megszüntettem, hogy elól)b Görgeynek Schlik ellen való támadását várjam be, mert nem tehettem, hogy gyönge seregemmel egyedül támadjam meg, s ennek túlereje által - ha Görgey által egyidejűleg meg nem támadtatik - magamat leveretni engedjem. A közben hírnökeim azt a tudósítást hozták, hogy Görgey előhadával már bevonult Kassára. Ez arra bírt, hogy fölkeressem ó't. Néhány huszárt magamhoz véve, biztos úton Kassára lovagoltam s oda 10-én este meg is érkeztem. Görgeyvel való beszélgetésem főtárgyát természetesen Dembinskinek a tiszai hadsereg főparancsnokává való kineveztetése képezte. Görgey nem tudta még, hogy az ő hadteste, az úgynevezett felső-dunai sereg is néhány nap múlva Dembinski parancsnoksága alá fog helyeztetni, mindazonáltal egyes elejtett nyilatkozataiból már ekkor is kivettem, hogy a kormánynak ez a határozata, hogy a magyar főhadsereg élére idegent állít, legmagasabb fokú rosszallásával találkozott. Azonban távol voltunk attól, hogy titkos terveket kovácsoljuk, mint ahogy ezt Dembinski főhadiszállásán és Debrecenben gyanították; ellenkezőleg, nem tehettem, hogy meg ne mondjam Görgeynek, hogy váci proklamációja felette inpolitikus lépés volt, amellyel sok ellenséget szerzett magának úgy a kormány, mint az országgyűlés tagjai között. Görgey válasza az volt, hogy ő ezt jól tudja, de látva azt a demoralizációt, mely a Pestről való visszavonulás után hadtestében lábra kapott, látva, hogy az idősebb tisztek egymás után lépnek ki - másképp nem cselekedhetett, hacsak seregét a végleges fölbomlás veszélyének nem akarta kitenni. Kassai tartózkodásom alig tartott néhány óráig, mire ismét visszatértem csapataimhoz. 11-én érkezett hozzám Dembinski parancsa, hogy seregemmel mielőbb Miskolcra siessek, ahol további rendeleteit veendem. Ily módon elmenekült előlünk Schlik, hála hadtestem kétharmadrésze tétlenségének, melyet a főparancsnok a döntő pillanatban Miskolc megszállására - ahol nem is volt ellenség - s más célokra használni látott üdvösnek. Dembinski első föllépte a Felső-Tiszán nem volt valami szerencsés, de ami neki többet ártott, és még bennem is - aki pedig egész nyíltsággal és minden utógondolat nélkül közeledtem feléje az idegenkedés érzetét szülte, az az ő bizonytalansága s terveiben