Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)

abban olyan hangulat uralkodott, mely engem idegendekéssel és hideg borzadálylyal töltött el. Következő reggel kellett a leszámolási üzletnek Moteschicky részéről megtörténni. Meghatározott időben Luzsenskyhez kocsiz­tam; rövid idő múlva azután megjelent Moteschicky is. Luzsensky eléje tette Kossuth irott parancsát. Ebben el volt rendelve, hogy Moteschicky kormánybiztosi állásáról el van mozditva és köteles­sége pénztárállományait Luzsenskynek átszolgáltatni. Erre Mo­teschicky előadott: 1) Egy nyugtát 40,000 forintról, melyet Da­nielis ezredes állított ki, 2) 20,000 forint készpénzt aranyban és ezüstben. Azután átadta Szerdahelyi számláját azon végzetes 30,000 forintról, a mi oly nyomorult módon került az osztrákok kezeibe. A bevételekről és kiadásokról szóló számadását még nem készítette el és azt mondta, hogy azt majd maga adja át a kor­mánynak Debreczenben. Luzsensky rögtön bizalmatlan volt ezen kifogással szemben és később meg is tudtuk, hogy Moteschicky a kormánynak nagyon hiányos és indokolatlan számadást nyújtott be, és becsülettel helyt állani nem tudott. Luzsensky kézbesítette nekem a nyugtákat és a készpénzt, a miről én vevényt állítottam ki; átadott továbbá egy levelet Kossuthoz és ezen hivalatos eljá­rásról szóló jegyzőkönyvet. Azután Ígéretemhez képest siettem Görgeihez a megyeházára. Éppen törzskarának tisztjeivel tanács­kozott és megkért, hogy menjek addig a nejéhez, a míg dolgát vég­zi. Görgei neje még nem régen volt a hadseregnél. Csinos kis franczia nő volt, de jelleme nagyon elütött élénk honfitársnőiéitől. Legfeljebb 24-25 éves lehetett és feltűnő soványsága miatt első tekintetre nem tett kellemes benyomást, ezt azonban könnyen el lehetett feledni barátságos és szeretetreméltó modora miatt. A tábori élet változatosságairól beszélgettünk, a háborús idők érdekes és szomorú eseményeiről és velem együtt azon véle­ményben volt, hogy ha egy asszony ahhoz hozzá szokott, többre becsüli a változatos és tarka háborús életet a városok lomha éle­ténél. Eközben Görgei elvégezte dolgait. Megkért, hogy menjek egyik oldalszobába és azt mondta nekem, mert hogy Kossuth úgyis megbízott, miszerint Dembinsky viselt dolgairól hirt vigyek, ugy hát menjek Szentpéterre, hogy halljam, mit szándékozik az tenni. A hadsereg ismét már három napja tétlenül vesztegel Mis­kolczon és még semmiféle parancs nem érkezett a további hadmü­veleteket illetőleg. Hirt kapott arról, hogy Schlick, Gömörmegyén keresztül ment, mert ott semmi ellenállást nem talált és egyesült

Next

/
Thumbnails
Contents