Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

hogy Gróf Reviczky Ádám kanczellár 1828-tól 1848-ig tartott fó'ispánsági ideje alatt Borsodvármegye kormányzásának élén főispáni helytartó minőségben tarthatta magát 1831-tól 1845-ig a conzervatív vajai Báró Vay Miklós. Utánna Szathmáry Király József administrator lett Borsodvármegye kormányzója, kinek emlékéül a vármegye székhelyének a Széchenyi utza folytatásában fekvő egyik utczája Király úttczának neveztetik, mert az első város rendezést Miskolcon 6 kezdte meg. Borsodvármegye további főispánjai voltak: 1848. áprilistól 1849. végéig B. Vay Lajos, 1860. deczember 3-tól 1861. okt. 26-ig ismét B. Vay Lajos 1865. augusztus 6.-1867. ápril 3.-ig B. Vay Miklós 1867. április 3.-1872. május 15.-ig újra B. Vay Lajos 1872. május 15.-1894-ig B. Vay Béla 1910-tól napjainkig B. Vay Elemér Borsodvármegye utasítással ellátott követei voltak: 1840-ben Palóczy László és B. Vay Lajos 1843-ban Palóczy László és Szemere Bertalan 1847-ben Bük Zsigmond és Szemere Bertalan. Ezen időkből jegyezte fel az emlékezet, hogy Palóczy László, ki követté választása előtt hosszú időkig volt Borsodvármegye főjegyzője, Borsodvármegyét „paradicsom Borsodvármegyé"-nek nevezte, nem azért mert e vármegye virágzó rónasággal és szép hegyvidékkel, iparral és szép mezőgazdasággal rendelkezik, hanem azért mert kitűnő középosztálya van, mely hevül a közügyekért és érdeklődik a hon nagy átalakulása iránt. Ezen időkben Szemere Bertalan ezen középosztály egyik legkiválóbb tagja, később a 48-iki belügyminiszter, 49-ben miniszterelnök Borsod-vármegye fiatalságát ragadta el, ragyogó szónoklatával, nagy munkásságával, s így már akkor a jövő egyik első szereplő emberének tűnt fel. De azért Borsodvármegye fiainak túlnyomó része még mindig a higgadtabb politikai irányt támogatta. Ennek bizonyítéka többek között a conservatív országos párt egyik kiváló tagjának Gróf Dessewffy Emilnek, később a magyar földhitelintézet megalapítójának, a mostani főrendiházi elnök Gróf Dessewffy Aurél atyjának sűrű látogatása Borsodban, annak politikai tanácskozásai a megye vezérférfiaival, Borsodból eredő állandó hírlapi polémiák a Kossuth Lajos Pesti Hírlapjával szemben és számos más esemény.