Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)
rancsaihoz nem tudott alkalmazkodni. Könnyen elképzelhető' tehát, hogy Dembinskynek ilyen parancsa ó't, a ki ó'rnagyból egyszerre tábornok és főparancsnok lett, mennyire bánthatta, annyival is inkább, mivel eddig senkinek sem engedelmeskedett, mindig korlátlan tejhatalommal intézkedhetett és saját szakállára működött, egyúttal a hazának is valóban nagy szolgálatokat teljesített. Anélkül, hogy Görgeinek nagy hadvezéri tehetségét kétségbevonnám, nem tagadhatom, hogy noha Görgei az 6 hadtestei fényes fegyvertényeinek dicsó'ségét mindig kizárólag magának tulaj donitotta, a dicsó'ség nagyrésze mégis az 6 táborkarának derék tisztjeit illeti. Itt Pusztelnikot emlitem a kiváló ezredest, aki mint Görgei táborkarának fó'nöke, a sereg hadműveleteiét rendesen vezette. Görgei ugy távolitotta el ó't magától, hogy egy dandárral Selmeczbányára küldötte, hogy hátvéddel Görgei ismert visszavonulását (januárban) fedezze. Ez alkalommal a bátor Pusztelnik megsebesült és a lováról leesve, a Kárpátok egyik szorosában az osztrákok kezeibe került, akik ó't, mint foglyot a hadijog értelmében agyonló'tték. 2 Emlitésre méltó Bayer ezredes 3 is, aki ama visszavonulást vezette, a terveket mindig megkészitette és a kinek a tanácsa nélkül Görgei soha semmiben sem fogott. Végre hadtestében minden durva egyenruha alatt hó'si sziv dobogott. A huszárok, a honvédek és a tüzérek voltak azok, akik Görgei babérkoszorúját fonták, melyet késóhb árulás által mocskolt be. Ezen emberek voltak azok, akik ama hathetes visszavonulás alatt nem csüggedtek. Daczára a nagy hidegnek és hónak, daczára annak, hogy ritkán kaptak szállást, hanem a szabadban kellett táborozniuk és az ellenség mindig szorongatta és nyugtalanította okét, mindezek daczára lelkesen kitartottak és nem csüggedtek el. A nagy visszavonulás mestere volt és egy Napóleonhoz méltó. Teendőimet Eperjesen elvégezve, készüló'dtem a visszautazásra. Mieló'tt elutaztam, megkért Görgei, hogy vigyem el levelét 2 Pusztelnik Henrik (1817-1849). A feldunai hadtestben teljesített szolgálatot, alezredes és vezérkari főnök. 1849. január 22-én Hadrusbanyánál halálosan megsebesült, s így került a császáriak fogságába. Vö.: Bona G., 1983. 274. 3 Bayer József Ágost (1821-1864). A forradalom kitörésekor újságíró-riporter volt. A feldunai hadtestnél szolgált, 1849. január 15-től lett alezredes és a Görgey hadtest vezérkari főnöke. A debreceni csatát követően szolgálaton kívüli lesz, mégis 18 évi várfogságra ítélték. Vö.: Bona G., 1983. 100-101.
