Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

ton, Tajhy József, Izsó György, Steinheifel János, Fischer Sámuel, Hendel Károly, Zsérczi Molnár János, Tréki Török József, Rácz János és Apostol József tollvivő teljes hatalommal és a körülményekhez képesti intézkedhetési szabadsággal kiküldetnek közgyűlési jóváhagyás reménysége alatt felhatalmaztatván egyszersmind arra is, hogy ha a kiállitandó őrsereg felfegyverzése a nemesi fegyvertár használatát is igénybe venné, az ott levő fegyverekkel is rendelkezhessék. Egyébiránt ezen intézkedés a nagymlgu (ti. nagyméltóságú) m. kir. Helytartótanácsnak is bejelenteni rendeltetett.« A megyei közgyűlésnek ezen határozata a kiküldött teljhatalmú választmány tagjaival azonnal közöltetvén, az eként megalakult választmány még az napon azaz márczius hó 20-án Szathmáry Király József főispáni helyettes elnöklete alatt összeült és úgy az napon, valamint a következőkön történt intézkedéseiről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint: Legelsőben Miskolcz város fegyverfogható polgárainak az illető szakasz tanácsnokok által eszközlendő összeirása rendeltetett el, mely megtörténvén, miután a képesség mérvfokául az értelmiség — vagyon — különösen pedig a közönségesen ismert becsületesség állapíttatott meg, a már készen levő névsorból azok, kik az emiitett kellékekkel biroknak találtattak, kiválasztattak s hozzájuk felhivás intéztetett, s az őrsereg soraiba beállás végett a városházához behivattak, hol a beirás a választmány kebeléből kirendelt küldöttség jelenlétében csakhamar véghez ment. A beirás a város négy szakasza szerint négy külön iven történt. A beirási iveken a következő fogadalmi fejezet alá Miskolcz városnak mintegy 700 polgára saját kezűleg irták neveiket: »Alolirtak a miskolczi nemzetőrség soraiba beállva minden had és fegyver szabály szigorú megtartására ha úgy kell eskú alatt is kötelezzük magunkat. Miskolcz, 1848. márczius 22.« A beirás megtörténte után a beirottak a városi tanácsnokok jelenlétében a már fentebb megállapított képességre tekintettel ujabb birálat alá vétettek, az ekként sorozottakból megalakult őrsereg négy századra, a századok szakaszokra osztattak. A helyben lakó nyugalmazott tiszturak az őrsereg berendezése, az őrségi szabályzat s fegyelem tárgyában tervezet benyújtására már előzőleg felkérettek, melynek alapján elhatároztatott,