Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

de amikor menekülniök kellett, többnyire magukkal hurcolták okét is.

7 A megszállás-felszabadulás pedig egy-egy nap eseménye volt Miskolcon többször is. Erről írja szerzőnk, hogy az osztrák (vagy orosz) és magyar őrség is ugyanabban az épületben székelt (mai Széchenyi u. 12. szám), s jelvényeik a ház előtti őrbódéra voltak kifestve. De volt arra eset - írja - hogy „egyik vagy másik csapatnak meglepőleg történt bevonulásakor az idő és a kellő festékek hiánya miatt a megjelölt őrségi szerelvényeket egyszerűen bemeszelték." Miskolc 1849. június vége és szeptember eleje között kétszer élte át az orosz megszállást. Az ettől való félelem miatt Szűcs Lajos is hosszabb-rövidebb időt töltött el a szomszédos településeken. Igy emlékezik vissza arra, hogy még Mezőcsát orosz felgyújtása előtt találkozott Jókai Mórral Tardonán, aki Telepy Károly színész, s egyben tardonai birtokos vendégszeretetét élvezte. A Bükkaranyos környékén folyó csatározásokat, illetve a magyarok visszavonulását Felsőzsolca irányába Miskolc határából figyelte, az eseményekben nem vett részt. A zsolcai csatától viszont - a véletlen hozta úgy csatlakoznia kellett Nagysándor József hadtestéhez. Ez már az az időszak volt, amikor Görgey Arthur tábornok Nagysándor József, Pöltemberg Ernő és Leinengen-Vesterburg Károly tábornokok hadtesteit irányítva a tokaji Tisza-híd irányába vonult vissza.

8 A debreceni csatáig tartó úton, Szűcs Lajos szárnysegédje lett a tábornoknak, így érdekes az a leírása, hogy Nagysándor I. hadtestét Görgey utasította az oroszokkal való harc felvételére.

9 Görgey Arthur visszaemlékezéseiben ennek pontosan az ellenkezőjét írja le, azt ugyanis, hogy a csatát soha fel nem vállaló I-ső hadtestet kifejezetten azért küldte maga előtt és Debrecen irányába, hogy biztos legyen a másik két hadtest Nagyvárad-Arad irányában való nyugodt vonulásában, másrészt biztos volt abban, hogy Nagysándor nem mer csatát vállalni az orosz főerőkkel szemben. Arra az esetre viszont, ha az oroszok támadtak volna, kifejezetten tiltotta a harc felvételét, csak manőverezést engedélyezett, majd visszavonulást és csatlakozást az Arad felé vonuló hadtesthez.

10 Mint ismeretes, ennek az ellenkezője történt. A kb. 12-13.000 emberből álló hadtest a szabadságharc legsúlyosabb személyi veszteségét szenvedte el. Nagy volt a fegyver, főleg ágyúveszteség (16 db veszett oda, vagy lett 7 Szűcs Lajos: Az 50 év előtti nagy napok idejéből. Borsodmegyei Lapok, 1899. 49. sz.. 8 Szűcs Lajos: Az 50 év előtti nagy napok idejéből. Borsodmegyei Lapok, 1890. 61. sz. 9 Szűcs Lajos: Az 50 év előtti nagy napok idejéből. Borsodmegyei Lapok, 1899. 64. sz. 10 Görgey Arthur: 1911. 293-299.