A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara története (1918-1948)

szükségességük gondolata. Ez vezetett a mai kamarai rendszer kialakításához, amely Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a korábbi kamarai rendszer természetes jogutódjának tekintheti magát. Figyelemmel a kötet e témát időben megelőző és időben követő tanulmányaira alábbiakban a kamarai intézmény megreformálására tett kísérleteken, az ún. reformtörekvéseken keresztül kívánom áttekinteni, bemutatni a kamara 1918-1948 közötti három évtizedét. (A konkrét eredményekre a kamarai elnökök az egyes kisebb korszakok bemutatása kapcsán térünk majd vissza.) A kamarai törvény és a kamarai intézmény szerkezete. Reformtörekvések egy új struktúra, egy új kamarai törvény kialakítása, megalkotása érdekében Az 1868. évi VI. tc. szabályozta a magyar ipar és kereskedelem törvényes képviseletét 1948-ig, tehát nyolc évtizeden keresztül ennek a törvénynek a megreformálása, a megváltozott társadalmi körülményekhez való idomulása-idomítása volt a cél. A kamarák törvényben megfogalmazott alapfeladata nem változott, a változás igénye mindig a szakosztályok számával, illetve a választással volt kapcsolatos, amely egy-egy időszakra, korszakra meghatározta a különböző szakterületek érdekképviseletét és érdekérvényesítését. A kamarai törvény rendelkezései szerint a kamarák „egy-egy országos kerület közgazdasági érdekeinek előmozdítására hivatott érdekképviseleti jellegű intézmények, többirányú feladatot töltenek be. Nevezetesen a gazdasági élet menetét és fejlődését éber figyelemmel kísérik, önálló hatósági funkciót teljesítenek, az állam szerveit, a bíróságokat és hatóságokat szakvéleményeikkel támogatják, bíráló jellegű működést fejtenek ki, javaslatokat tesznek és kezdeményezőén lépnek fel úgy a kormánnyal, mint a törvényhozással szemben. Igen sok esetben külön törvények imperative elrendelik a kamarák meghallgatását. Elsőrendű feladataik közé tartoznak a kereskedelem és ipar céljait szolgáló szakoktatási és egyéb intézmények létesítése és azok fenntartásában való közreműködésük is . . . Hálózatuk kiterjed az állam egész területére és a kamarai törvény az ország minden kereskedőjét, iparosát, illetve kereskedelmi és ipari vállalatát valamely kereskedelmi és iparkamara kötelékébe kapcsolja és ezzel a kamarákat