A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és működése

Bár történtek kisebb-nagyobb módosítások 1861-1867 között, igazán jelentős változásokra a kamara ügyében csak a kiegyezés után került sor. 1868-ban megszületett az a törvénycikk - 1868. évi VI. tc. -, amely alkotmányosan rendezte a magyar kereskedelmi és iparkamarák helyzetét. A kereskedelmi és iparkamarák alaptörvénye, az 1868. évi VI. törvénycikk A törvény keresztülvitele Gorove István ipar-kereskedelem és földművelésügyi miniszter nevéhez fűződött és hosszú időre megszabta a kamarák fejlődését, lehetőségeit. A kamarák - törvényben meghatározott célja - az ipar és kereskedelem érdekeinek előmozdítása volt. Törvényi előírások szerint álltak fel és hivatalos érdekképviseletként működtek. Közvetlenül a miniszter fennhatósága alatt tevékenykedtek, a tőle kapott rendeletek végrehajtásáról kellett gondoskodniuk, javaslataikkal, felterjesztéseikkel közvetlenül hozzá fordulhattak. A kamarához való csatlakozás minden önálló iparűzőre és kereskedőre kötelező volt. Közhatósági jellegét egyértelműen bizonyítja, hogy hivatalos iratain és pecsétjein használhatta az országos címert. A kamarák feladata a kerület ipari és kereskedelmi viszonyainak átfogó elemzése és ennek a minisztérium, illetve a törvényhatóságok felé történő felterjesztése. Össze kellett gyűjteni a kerület kereskedelmi és iparstatisztikai adatait és év végén azt Összegezve a minisztérium felé továbbítani. Minden évben nyomtatott formában kellett kiadnia a kerület közgazdasági viszonyairól szóló jelentését. Kiemelt feladata volt a kereskedelmi és ipari szakoktatás fejlesztése, fenntartása a kerületben, lajstromot kellett vezetnie a bemutatott védjegyekről, mustrákról. Pontosan és részletesen szabályozta a törvény a kamarai tagok választását. A kerülethez tartozó kereskedők, iparosok általános szavazati jog alapján választották saját képviselőiket, akiket a törvény kamarai tagoknak nevezett. A tagság három típusát különítette el: beltag, kültag, levelező tag. Az első kettő szavazati joggal is rendelkezett, még az utóbbi csak tanácskozási joggal. A választás öt évre történt, a törvényben meghatározott számban: vidéken 32 beltag és 32 kültag választható, a levelező tagok számát nem korlátozták. Vá-