A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és működése

Wtíifulunff niiù anderen/ MtU>

darauf %u/ ocÍi&h/ ,dassjed«yIt&sëhe- mit dit/ una'Tua-soWte/ali duràû dit dbtncCbyclnld*tt'Trmun$* dalt dü

v^jemcm/TlaSùh/äuR/itvän/ (RasJrxnei- tnâp MISKOLCI, Dr. Rácz György gyógyszerész védjegymintájának egy változata, 1869 Dr. Rácz György gyógyszerész védjegymintájának egy változata, 1869 linben, 1830-ban Barmenben és a gyorsan fejlődő Ruhr-vidéken és környékén stb. Ezek a francia minta alapján létesített kamarák képviselték a kamarai intézmények egyik típusát. Ide tartoztak a hatósági jellegű kamarák, melyek szervezése törvény vagy kormányrendelet alapján történt, a kereskedelemügyi miniszter fennhatósága alatt álltak és bizonyos közhatósági feladatokat is elláttak. Jövedelmüket adók módjára beszedett illetékekből és egyéb közszolgáltatásból nyerték. Feladatuk kettős jellegű volt: mint érdekképviseleti szervek figyelemmel kísérni a hozzájuk tartozó gazdasági csoportok általános és különös érdekeit, javaslatokat tenni, kezdeményezőleg fellépni a kormánnyal és a törvényhozással szemben. Más oldalról viszont közigazgatási, hatósági feladataik is voltak. Ezek természetesen államonként jelentősen változtak, de általában beletartozott a tőzsde felügyelete, cégnyilvántartás, statisztikai adatok gyűjtése, mestervizsgák megtartása, a kereskedelem és ipar céljait szolgáló szakoktatási intézmények létesítése illetve azok fenntartásában való közreműködés. A kamarák másik típusa Angliában alakult ki és főleg az angolszász országokban terjedt el. Itt a kamarák az érdekeltek szabad elhatározása alapján jöttek létre, tagságuk nem volt kötelező, hanem jelentkezés és befogadás alapján szerveződtek. Legfőbb feladatuk a tagság érdekképviselete volt. Ha később a kormányok kezdték véleményező szervként használni is őket, ez nem törvényi vagy rendeleti előírásra történt, hanem